1986. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
114
W" ^ n lességgel. A gyakorlat bizonyította, hogy a keskeny telkek az övezeti előírások szerint vagy nem építhetők be, vagy csak torz • arányú /keskeny és magas/ épületek elhelyezését teszik lehetővé. Ezért indokoltnak tartottuk, hogy ilyen telkek esetében az épité* sügyi hatóság az adottságok és az egyéb általános érvényű előírások /épületek közötti távolság stb./ figyelembevételével az építhető homlokzatmagassígot és az ennek megfelelő oldalkert méretet *% csökkenthesse. A budai hegyvidék, a zöldfelület, az értékes növényállomány, valamint a városkép hatékonyabb védelme érdekében uj, "K" jelölésű épitési övezeteket vezettünk be. Ezeken a területeken - az egyes övezetekben különböző mértékben - szükségesnek tarttuk az épületek magasságának csökkentését. Ennek érdekében az építhető homlokzatmagasságot és szintterületet az egyéb budai területeken érvényes előírásokhoz képest lényege- sen kisebb értékben határoztuk meg. Ezen túlmenően ezekben az övezetekben az első fokú építésügyi hatóságok - a Szabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén az adottságok figye- lembevételével - a szigorúbb övezeti előírásokhoz képest is korlátozhatják a beépités mértékét, az épithető szintek számát, az épület bruttó szintterületét stb. A "K" övezetekben megtarottuk az építhető lakások számának megha- táro ására vonatkozó előírást is, mert ezeken a területeken nem kívánatos például sok kis alapterületű lakás építése. ► A hegyvidéki területeken a növényállomány növelése érdekében meghatároztuk az épitési telkek fásításának, továbbá a telken ki- alakítandó zöldfelületek a kötelező mértékét. A 05 "K" épitési övezetben korlátoztuk a terület jellegéből adódóan nem kívánatos rendeltetésű melléképületek és melléképítmények létesítését /pl. állattartó épületek, husfüstölő, kemence stb./. 11 4fh j . : • jjt j
