1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

7

► E prioritást élvező feladatokon belül is szükségszerű volt a feladatok rangsorolása, az eszközök ésszerűen takarékos felhasználása, a párhuzamosságok kiszűrése. A középtávú tervező munka során elsődleges volt, hogy a lakosság széles körét érintő ellátási formákat - a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével - továbbfejlesszük és az ellátási színvonalban fennálló különb­ségeket mérsékeljük. Az éves tervező munka során azonban - a változó körülményekhez igazo­dóan - csak az alapellátás szintentartását, illetve a színvonalcsökkenés megakadályozását tűzhet­tük ki célul. E célkitűzés megvalósítása érdekében az ellátandó feladatokat a szakmai célok és pénzügyi lehetőségek összehangolása mellett rangsoroltuk, ennek figyelembevételével töreked­tünk a források differenciált elosztására. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a Végrehajtó Bizottság cselekvési programot fogalma­zott meg, amely tartalmazta a terv végrehajtásához szükséges alapvető feladatokat és felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az ország gazdasági feltételeinek mind negatív, mind pedig pozitív irányú változására. A népgazdasági terv célkitűzései között szerepelt, hogy az alapellátást nyújtó intézményeket é- rintő élelmiszer és energia áremelkedések ellensúlyozása teljeskörűen, míg a többi áremelkedésé differenciáltan történik. Ezzel szemben a tervciklus második évétől csak az alapfeladatokkal ösz- szefíiggően volt mód 2%-os dologi automatizmust tervezni, az egyéb területen ez 0,5%-ra mér­séklődött. A hatósági árváltozások központi ellensúlyozása az alapellátás körében 90, egyéb te­rületen általában 80%-os, illetve esetenként alacsonyabb volt. A helyzetet tovább nehezítette, hogy pl. 1982-ben az év második felében elrendelt változások hatása a tárgyévben egyáltalán nem került ellentételezésre. Ut-híd előriányzataink pedig az éves tervekben az 1981. évi 1350 millió Ft-tal azonos összeggel kerültek megállapításra. A főváros pénzügyi helyzetét tovább nehezítet­te, hogy a jogszabályi változások miatt az adó- és illetékbevételek kisebb mértékben emelkedtek a tervezettnél, a megosztott bevételek pedig - 1981. kivételével - elmaradtak a tervezettől. ............................. A Végrehajtó Bizottság - tekintettel a kedvezőtlenebbé váló körülményekre - éves feladatter­vekben határidőzte a legfontosabb feladatok végrehajtását és azok teljesítését következetesen el­lenőrizte. E feladattervek - a takarékos gazdálkodás követelményén túl - a rendelkezésre álló eszközök jobb hasznosításának konkrét feladatait és a pénzeszközök pótlólagos juttatásának sorrendjét is meghatározták. . 'V A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok a tervidőszakban keletkezett pénzmaradványaikat és a feladatok teljesítésével összefüggően felszabaduló, mobilizálható pénzeszközeiket elsősorban az áremelkedések ellentételezésére, intézményi felújítási és karbantartási feladatokra, biztonsági tartalék képzésére fordították. Az alapellátásban érzékelhető színvonalcsökkenés nem mutatkozik, de az egyes feladatokban (felújítás, műszercsere, gyógyszer, vegyszer, kisebb állóeszközök beszerzése) további halasztás a jövőben már visszaesést okozhat. A teljességhez hozzátartozik az is, hogy néhány esetben a gaz­dálkodási fegyelem sérelme, a szakmai szempontok és pénzügyi feltételek nem kellő összehango­lása miatt kedvezőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ezt az irányítás hatékonyságának fokozásával, az ellenőrzések problémafeltáró jellegének erősítésével igyekeztünk mérsékelni. A VI. ötéves terv célkitűzéseinek, tervfeladatainak megvalósítása érdekében minden területen konkrét intézkedéseket tettünk a belső tartlékok feltárására, a pénzkímélő megoldások alkalma­zására, az anyagi eszközök legésszerűbb, a lakosság ellátását és a főváros fejlesztését legjobban szolgáló takarékos felhasználására. 3 m m _______^ -____________________i ■ — ---------■—■—-—■

Next

/
Oldalképek
Tartalom