1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

46

\ Ennek hatása a béremelkedésen belül 8,2%. Fentieket is számitásbe véve az 1981. évi éves átlag- fizetés 50707 Ft-ról 1985-ben 67209 Ft-ra, a különféle jogcímeken kifizetett jutalommal együtt az átlagkereset 54967 Ft-ról 73631 Ft-ra emelkedett. Az egyes ágazatok munkaerő- és bérgazdálkodására jellemző legfontosabb változások a követke­zőkben foglalhatók össze. A tervidőszak folyamán az egészségügy területén különösebb nagy fontosságú központi bérpoli­tikai intézkedésekre nem került sor, kivételt képezett az, hogy 1982-ben ezen a területen is be­vezették az ötnapos munkahetet és ezért a három műszakban foglalkoztatott ágymelletti dolgo­zók létszámának visszapótlására a központi kormányzati szervek 310 fő létszámot engedélyez­tek. Az ötnapos munkahét bevezetése a többműszakos munkahelyeknél egyben viszonylagosan hátrányos helyzetet is eredményezett, mivel a folyamatosan működő fekvőbeteg-ellátó intézmé­nyekben a szabadnapot a hétvégeken nem tudják biztosítani. 1984-ben központi intézkedés történt az egészségügyben foglalkoztatott fizikai dolgozók mű­szakpótlékának bevezetésére is, amely a munkaerő-gazdálkodás területén kedvezően éreztette hatását. összességében a munkaerőmozgás azonban továbbra is magas, különösen az egészségügyi szak­dolgozó és a fizikai, műszaki állományú dolgozó munkaköri csoportokban, mert az ún. kisvállal­kozások és a népgazdaság más ágazatainak elszívó hatása a magasabb bér és jövedelem miatt nagymértékben érvényesült. Ez a helyzet az egészségügyi intézményekben a tervszerű munkaerő- gazdálkodást jelentősen megnehezítette. Különösen a bölcsődei dolgozók bére nagyon alacsony, ezért magas a fluktuáció és a szakképzetlenek aránya. | j A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása, illetve a fővárosi pedagógus-hiány eny­hítése érdekében számos intézkedés történt.- 1982-ben felemeltük a kezdő pedagógusok bérét, ezzel párhuzamosan a kerületek sqját erő­forrásból rendezték a 3-8 éves munkaviszonnyal rendelkezőkét.- Támogattuk a pályakezdők és a képesítés nélküliek patronálásával foglalkozó pedagóguso­kat.- 400 Ft-ra felemeltük a különleges munkahelyi pótlékot.- Javítottuk a pedagógusok lakáshoz jutásának feltételeit, üdültetési lehetőségeiket bővítet­tük. , - a 390 férőhelyes új pedagógus-szálló belépésével a vidéki pedagógusok budapesti elhelyezke­dését segítettük. Az 1984. szeptemberében végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések hatása (átlagosan a fő­városban 9,4%) kedvező volt, bár a nem pedagógus állományú dolgozók körében rendkívül ked­vezőtlen visszhangot és nagyarányú - néhány esetben a folyamatos működést is veszélyeztető - fluktuációt okozott. A fenti erőfeszítések ellenére 1985-ben a fővárosi alsófokú oktatásban mintegy 1600 fő a szak­képzett pedagógushiány, amit megnyugtatóan nem tud enyhíteni a nyugdíjasok és szakképzetle­nek foglalkoztatása. A kisegítő állományon belül pedig továbbra is magas a fluktuáció aránya. A középfokú oktatás személyi feltételei még megfelelőek voltak, bár a szakmunkásképzés terén je­lentős hiány mutatkozott a közismereti és szakoktatási álláshelyeken. 42 U w f

Next

/
Oldalképek
Tartalom