1986. május 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
124
► « az elmúlt évtizedekben. A lakásállomány 48,3 %-a egyszobás, 37,4 X-a pedig fürdőszoba nélküli (2.sz. táblázat). A rehabilitálandó épületekben 1.460 lakás és 39.210 m2 függőfolyosó van aládúcolva. E körzetekben a 60 év felettiek aránya 30 X-kal meghaladja a fővárosi átlagot, ugyanakkor a 15 éven aluliak aránya csaknem 25 X-kal Budapest átlaga alatt marad. A 60 éven felüliek arányának növekedése több mint kétszerese a budapesti átlagnak. A népesség csökkenésének egynegyedét adja a természetes fogyás, háromnegyedét pedig az elvándorlás. Az adatokból egyértelműen megáilapítható, hogy elsősorban a fiatalabbak, a magasabban kvalifikált rétegekbe tartozók hagyják el a térséget, ez pedig az itt lévő lakókörnyezet, lakásállomány fizikai és erkölcsi romlásának következménye (3.sz. táblázat). A rehabilitációra kijelölt térségekben a lakások átlagos alapterülete 53 m2, szemben az 57 m2-es budapesti átlaggal, az egy lakásra jutó szobaszám pedig 1,73, az átlagos 2,09 mellett (4.sz. táblázat). A vizsgálati területet, és ezen belül a rehabilitálandó, a felújítandó és a koncentrált beavatkozást nem igénylő körzetek elhelyezkedését az l.sz. térkép mutatja be. 4/ A rehabilitáció hosszú távú feladatai A rehabilitálandó lakótömbökben a beépítés módosítását is tartalmazó komplex munkálatok elvégzése szükséges, melynek fóbb elemei a következők: f - lakóépületek és lakások felújítása, indokolt lakáskorszerűsítések és tetőtérbeépitések egyidejű megvalósításával,- az épülettömbben lévő nem lakó funkciójú épületek felújítása és szükség szerinti korszerűsítése,- az üres telkeken uj lakó és egyéb épületek létesítése, vagy más célú hasznosítása,- a szükséges kereskedelmi, szolgáltató, stb. létesítmények megépítése,- műszaki vagy gazdasági okból szükséges épületbontások elvégzése, ■ fi j- 6 -
