1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
\ ■ Tisztelt Tanács! • Az Országgyűlés által 1985. decemberben törvénybe iktatott VII. ötéves népgazdasági terv az ország jövőbeni fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Mértéktartó és reális célokat meghatározva a kibontakozás, a gazdasági megújulás programját tartalmazza. A terv a külgazdasági egyensúly és a hatékonyság javításának változatlanul fenntartandó követelménye mellett a gazdasági növekedés fokozatos felgyorsításával és a nemzeti jövedelem belső felhasználásának a növelésével számol. Ez lehetővé teszi, hogy az egyensúlyi helyzet megszilárdításával egyidejűleg növekedjék a felhalmozás és a lakosság fogyasztása, érzékelhetően javuljanak az életkörülmények. Budapest társadalma és gazdasága sok szállal, szervesen kapcsolódik a népgazdasághoz. Ebből következően a főváros társadalmi-gazdasági fejlődése is csak a népgazdaság egészével összhangban alakulhat. A népgazdaság VII. ötéves tervéről és a tanácsok 1986-90. közötti pénzügyi előirányzatáról szóló törvény megfeleld feltételeket nyújt a meglévő lakossági infrastruktúra működtetéséhez, feltétlenül indokolt fejlesztéséhez. A terv fő szociális céljai - mint például az alacsony jövedelműek és a fiatal házasok lakáshoz juttatásának sokoldalú támogatása, az életkörülményekben meglévő indokolatlan különbségek mérséklése, az időskorúakról való fokozott gondoskodás- a főváros lakosságánál is kedvező fogadtatásra talál. A népgazdasági terv ugyanakkor követelményeket is támaszt a főváros gazdaságával a tanácsok, az intézmények és a közüzemi szolgáltató vállalatok munkájával szemben. Népgazdasági céljaink sikeres megvalósításához azzal járulhatunk hozzá leginkább, ha az ipar jövedelem termelő képességét fokozzuk, az adott lehetőségek között - az ésszerű takarékosság érvényesítését, a feladatok megfelelő rangsorolását és szelektálását szem előtt tartva - a leggazdaságosabban működtetjük, tartjuk fenn és fejlesztjük a főváros infrastruktúráját; a lakosság életkörülményeinek a javításával, a nyugodt, kiegyensúlyozott társadalmi légkör megteremtésével segítjük elő a gazdasági építő munkát. A főváros VII. ötéves gazdasági és területfejlesztési tervének előkészítő munkái 1983-ban kezdődtek. 1984. februárban az MSZMP Politikai Bizottsága tárgyalta a főváros elgondolásait. Határozatában állást foglalt a főváros további fejlődésének irányait, fő feladatait illetően. Szükségesnek tartotta, hogy országos jelentőségére való tekintettel Budapest továbbra is fővárost megillető figyelemben részesüljön, fejlődéséhez, az elmaradások felszámolásának folytatásához megfelelő- a népgazdaság lehetőségével összhangban álló - anyagi eszközök rendelkezésére álljanak. E határozat végrehajtása érdekében a Minisztertanács 1984. június 7-én feladattervet fogadott el. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően kidolgozásra került a budapesti agglomeráció ’ hosszútávú fejlesztési koncepciója. A Kormány és a Fővárosi Tanács által elfogadott hosszútávú koncepciót a középtávú tervező munkában hasznosítottuk. A Politikai Bizottság határozatával, a Budapesti Pártértekezlet állásfoglalásával is összhangban Budapest infrastrukturális szükségleteinek megállapításánál, működtetési, fenntartási és fejlesztési eszközeinek tervezésénél a fővárosi funkciókból eredő sajátos feladatokkal és igényekkel is számolnunk kellett. Budapest politikai, államigazgatási, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központi szerepköréből, az ország centrális közlekedési hálózatából következően a fővárosban a lakó- i népességnél lényegesen több ember ellátását és közlekedési feltételeit kell biztosítani. Ezt a sajátos helyzetet sok tényező bizonyítja. Többek között az, hogy naponta több mint 200 ezer fő jár be Budapestre dolgozni a környező településekről, akik alapellátási szükségleteik jelentős részét a fővárosban elégítik ki. 1 j|| I - ... - - —• — - -
