1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
39
I ► 7. Egészségügyi és szociális ellátás « Az ágazat fő feladatait a VII. ötéves tervidőszakban elsődlegesen a lakosság egészségi állapota, valamint a népesedés- és szociálpolitikai feladatok határozzák meg. 4 Az elmúlt évtizedben az élet- és munkakörülmények változása, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazása és az egészségügyi ellátás feltételeinek javulása egyrészt kedvezően befolyásolták a lakosság egészségi állapotát, másrészt egyre több egészséget károsító tényező is kibontakozott. A környezet szennyeződésének fokozódásával, a közúti közlekedés növekedésével az életmód és életkörülmények változásának negatív jelenségei (dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány, helytelen táplálkozás stb.) növekedtek. Az ennek következtében kialakuló betegségek visszaszorítása - a diagnosztikai és gyógyító eljárások hozzáférhetőségének növelése mellett - a társadalmi méretű összefogás, a halálozást döntően befolyásoló betegségek elleni küzdelemre kidolgozott megelőzési program fokozatos megvalósítását teszik szükségessé. Az időskorúak aránya a gyógyító ellátás, elsősorban a krónikus betegek ellátásával kapcsolatos feladatokat határozza meg (krónikus kórházi férőhelyek számának további növelése). A társadalmi problémák (alkoholizmus, drogfogyasztás stb.) fokozódása miatt halaszthatatlan feladattá vált az egészséges életmódra nevelés társadalmi szintű megvalósítása. Budapest és az agglomerációs terület lakosságának ellátását a főváros területén működő valameny- nyi tanácsi és minisztériumi felügyelet alatt működő egészségügyi intézménynek együttesen kell . biztosítania. Ezen intézmények együttműködésének még kiaknázatlan lehetőségei jelenleg a főváros egészségügyi ellátásának legnagyobb belső tartalékát jelentik. Ennek érdekében szervezetté és összehangolttá kell tenni a különböző felügyelet alá tartozó intézmények fejlesztését, irányítását, működtetését, pontosan meghatározva ez irányú feladataikat. Az elmúlt tervidőszak fejlesztéseinek eredménye alapvetően megfelel a mennyiségi követelményeknek, ezért ebben a tervidőszakban elsősorban a korszerűtlen épületekben működő, a megfelelő infrastrukturális feltételekkel nem rendelkező intézmények korszerűsítésére, az ellátási körülmények javítására, a korszerű gyógyító-megelőző eljárások alkalmazására kell a hangsúlyt helyeznünk. Arra kell törekedni, hogy megőrizzük az intézményi rendszer által nyújtott szolgáltatások színvonalát. Ennek elősegítésére mozgósítani kell a szakmai munka és a gazdálkodás ésszerű megszervezéséből még adódó tartalékokat, s azokkal kell az ellátást javítani. f Az egészségügyi állapotnak, a betegség, sérülés, stb. mértékének megfelelő szinten történő ellátásához javítani kell az alapellátás (felnőtt, gyermekkörzeti, üzemorvosi stb.) feltételeit, a szakorvosi ellátás színvonalát, bővíteni kell az időskorúak intézeti ellátásának lehetőségeit (rehabilitáció, utókezelő stb.). Fhhez kapcsolódik a szociális otthoni férőhelyek fejlesztése is, mert a szakosított otthonokban meglévő feltételek ma már elérik az egyes krónikus osztályokét. Biztosítani kell az aktív osztályokról történő áthelyezés lehetőségeit, hogy a krónikus (rehabilitáció, utókezelő stb.) ellátást igénylő beteg minél előbb a neki megfelelő ellátási szintre kerüljön. Ez lehetőséget ad az ] aktív ágyak szakmailag megfelelőbb és gazdaságosabb kihasználására és az erre rászoruló lakosok magasabb szintű ellátására. Mindezek figyelembevételével a főváros egészségügyi ellátásának fő szakmapolitikai célkitűzései a következők szerint fogalmazhatók meg: • -n-i I ", 34
