1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

30

\ 1 j A második változat megegyezik a Fővárosi Tanács VII. ötéves koncepciójában foglaltakkal. A koncepció szerint az elmaradt felújítási kategóriában összesen 59-63 ezer lakás felújítására van lehetőség, ebből 15-17 ezer lakás teljes, 44-46 ezer lakás részleges felújításban részesíthető. Idő­szerű felújítások keretében 41-45 ezer lakás felújítására kerülhet sor a műszakilag indokolt, az épületek és a lakások használati értéket javító munkák elvégzésével. 58-62 ezer db lakás korsze­rűsítésével számoltunk. Tervezzük 13 tömb rehabilitációját, mely mintegy 2.550 lakás felújítását eredményezi. A változat az időszerű felújításokat lényegében teljeskörűen irányozza elő. Lehetőséget ad a lak­hatóságot akadályozó épülethibák rendbetételére. Hátránya az, hogy az elmaradt teljes felújítások száma az I. változathoz képest lényegesen alacsonyabb. A lakáskorszerűsítések száma meghaladja a kerületi tanácsok által prognosztizált lakossági igényeket. A harmadik változat az Ingatlankezelés és Építési Főigazgatóság által kimunkált VII. ötéves terv pénzügyi és naturális tervfeladataira vonatkozó javaslat, melyet a kerületek részére kiadtak. A vál­tozat előnye, hogy az elmaradt teljes felújítások száma magasabb a koncepcióhoz viszonyítva. A részleges és időszerű felújításokat szélesebb körűen tervezi megvalósítani az I. változathoz ké­pest, így az épületek szerkezeti védelme e változatnál a legmagasabb fokú. Hátránya, hogy az el­maradt tejjes felújítások száma alatta marad az I. változatnak, így az épület teljeskörű műszaki helyreállítása szempontjából kisebb mértékkel számol. A korszerűsítés adatai meghaladják a lakos- v ság várható igényét. A 15 tömbrehabilitáció pénzügyi és kapacitás oldalról túlzott feszítést irá­nyoz elő. *.v Az I-es és III-as változatnál a pénzügyi lehetőségek éves bontásban, a naturális feladatok csak kö­zéptávú szinten kerültek meghatározásra. Ez a módszer a tervezésben - a korábbi gyakorlattal ellentétben - a kerületek részére lényegesen nagyobb önállóságot biztosított. Két kerületnél kí­sérleti jelleggel - naturális megkötöttség nélkül - pénzügyi keretet határoztak meg egyetlen mu­tatóban, a kerületi önállóság és felelősség további növelése érdekében. Kedvezd tapasztalatok ese­tén - az éves tervkonzultációk során - ezt a gyakorlatot a többi kerületre is kiterjesztik. A többi 1 kerület részére kiadott tervszámok a tervkoncepció felső értéke közelében kerültek meghatáro­zásra. A lakóházfenntartás állami támogatása 24.920 millió Ft. Ebből 23.206,4 millió Ft beépül a kerü­leti tanácsok költségvetésébe, 783,6 millió Ft a FIMÜV előirányzata, 60 millió Ft a kényszertata­rozás fedezetét szolgálja, 870 millió Ft pedig fel nem osztott tartalék, amely az éves tervkészítés során kerül felosztásra. A FIMÜV - 783,6 millió Ft-os állami támogatását és a 29,9 millió Ft-os s^ját bevételét (az átme­neti lakások és a szobabérlők háza bérbevétele) figyelembe véve - összességében 813,5 millió Ft- os előirányzattal rendelkezik. Az előirányzat a vállalat kezelésében lévő átmeneti lakások és szo­babérlők háza üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeinek fedezetét, valamint fővárosi szinten a helyreállítással együtt elvégzendő azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítások finan­szírozását szolgálja. | Az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai kimutatták, hogy az üzemeltetés, karbantartás és felújítás területén egyaránt tartalékkal rendelkeznek a vállalatok. A további munka javításához szükséges gyakorlati intézkedéseket a VII. ötéves terv lakóházfenntartási irányelvei és cselekvési programja határozza meg. 25 ií f : I * jg _______^ á_________________-____________ i I ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom