1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

20

L f Az összes előirányzat alsó határán belül a Fővárosi Tanács pénzügyi eszközei az öt évre 203 775 millió Ft-ot tesznek ki, amelyből 39 901 millió Ft a kerületi tanácsok részére különböző jogcí- ) meken biztosított támogatás. A központi feladatokra jutó 163 874 millió Ft-bó! 66% működte­, tési, 31 % fejlesztési kiadás, 3% pedig vállalati támogatás és tartalék. Bevételek A működési bevételek 8057 millió Ft-os előirányzatából 63% a kerületi tanácsok bevétele. Az előirányzat legnagyobb részét a gyermekintézményekben fizetett térítési díjak alkotják, ezért e forrás teljesíthetőségét a demográfiai változások alapvetően befolyásolják. A tervidőszakban a gyermekintézmények kihasználtsága várhatóan csökken, ezért a beszedési munkát javítani kell. A Lakossági adók és illetékek 16 229 millió Ft-os előirányzatának kialakítása a VI. ötéves terv tapasztalatai, valamint az 1986. január 1 -én hatályba lépő lakossági adóztatást érintő intézkedé­sek figyelembe vételével történt. A bevételek átlagos évenkénti növekedési üteme 10,7%. A be­vételi előirányzatok a jövedelemadó kulcsok módosításának és az illeték kulcsok csökkentésé­nek kihatását tartalmazzák. I A visszterhes vagyonátruházási illeték - lakások értékesítése esetén - az eddigi 7%-ról 5%-ra csökken. Ez az intézkedés serkentőleg hat a lakásmobilitásra. Az 1986. év folyamán bevezetés­re kerül a nem lakás céljára szolgáló építmény jellegű ingatlanok adója, valamint az év folyamán • az illeték kódex is módosul. Ezek hatását a bevételi előirányzatok nem tartalmazzák. Az állami támogatást e miatt - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a Pénzügyminisztérium év köz­ben módosítja. A, A lakossági adók teljes egészében a kerületi tanácsokat illetik, kivéve az V. kerület levonásos jövedelem adó befizetéseit, valaminiaz adóközösségek forgalmi adó átutalásait, amelyek a Főváro­si Tanács bevételét képezik. így a kerületek adóbevételi előirányzata 8016 millió Ft, a Fővárosi Tanácsé 8213 millió Ft, amelynek döntő részét az illetékbevételek teszik ki. A VII. ötéves tervben a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetéseiből való részesedés a korábbi időszakban alkalmazott szabályozástól eltérően került meghatározásra. Az új szabályozás szerint az országos befizetésekből részesedünk, a főváros 1985. január 1-i állandó népessége arányában. Az ipari- és kereskedelmi szövetkezetektől származó városi és községi hozzájárulás - az általános szabályozás szerint — a telephely szerint illetékes tanács bevétele. A fővárosban azonban e szer- ► veknek a különböző kerületekben szétszórtan elhelyezkedő sok kis telephelye miatt kerületen­ként ezt a bevételt pontosan tervezni nem lehet, ezért célszerű a Fővárosi Tanács bevételeként szabályozni. A VKH előirányzatai a népgazdasági tervben szereplő nyereség adatokra épülnek. 1986. évben az 1985.évi várhatóhozviszonyítva a nyereség növekedés a termelő ágazatokban 15%, ami meghalad­ja a középtávú terv éves átlagos ütemét. . A vállalatok által befizetett VKH-nak - az 1985. január 1-i állandó népesség arányában számolt ­40%-a illeti a kerületeket, kivéve a VI. és a VIII. kerületeket, ahol 30% és a VII. kerületet, ahol 25% a kerület bevétele. Erre a megosztásra a bevételek és kiadások megfelelő összhangjának biz­tosítása érdekében van szükség. 0 15 ló I __________

Next

/
Oldalképek
Tartalom