1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
98
_________ .. uj |----------------------- ---------'-----1 ’ i ' — W— I —j ---, I I \ • 1 3.6.2.TÁJ- ÉS KÖRNYEZETRENDEZÉS A tájvédelmi körzet „szegélyproblémái" itt is több szakaszon jelentkeznek; a határterületeket a tájvédelmi követelményeknek megfelelően folyamatosan kaii rendezni. A táj és környezetrendezési tervi munkarészek a főváros és agglomerációs övezet összehangolt , környezetfejlesztési teendőit tartalmazzák az országos átlaghoz képest „kiemelt fejlettségű Országos jelentőségű természetvédelmi terület az övezetben a Fóti Somlyóhegy is, melynek D-i főváros és „igen elmaradott övezet komplex ökológiai szemléletű, regionális szintű rendezése, a irányú bővítését irányozza elő a terv. r környezetminőség javítása érdekében. Az agglomerációs övezet északi szektorában nagy jelentőségű a Szentendrei-sziget egészének ter- Tájszerkezeti megállapításokat a regionális terv sem tehet, mert a lehatárolt terület nem tájszerke- mészetvádeime, melynek megvalósítása során a szigeten mozaikszerűen elszórt, legértékesebb, már zeti egység és ezen terv keretében ilyen vizsgálatok (tájértékelés) nem készülhettek. védett területek környezete is védelem alá kerül, megvalósítva az egész sziget tájvédelmi szempontú szabályozását. A tájhasználati módok kialakult területi struktúrája éles ellentétet mutat a fővárosban és az övezetben, ás ez a különbség a jövőben is megmarad. Az észak-pesti szektor további védelemre javasolt értékei: Felső-gödi láprét és erdő (Sződligetre átnyúló területeivel) ás a Dunakeszi tó (a belterület ás a Duna közti sávban) A termelőágazatok közül a mező- ás erdőgazdaság övezeti túlsúlya a fővárossal szemben (az élelmiszeripart nem számítva) egyértelmű ás növekvő arányú. A termőterület Budapesten belüli mini- Az észak-budai szektorban megvizsgálandó a korábban már javasolt pilisvörösvári kopárfásitás mumra csökkenése szükségszerű, mfg az övezet több szektorában (ÉK, K, DK, D, NY) hosszú tá- (Zajnáth hegyek, részben Piliscsabára is átnyúló terület) védetté nyilvánítása, von is döntő a mezőgazdasági területek aránya. A fővárosban a művelésből kivont területek uralkodóak a csökkenő mértékben fenntartható mezőgazdasági területekkel szemben. Az övezetben az A dél-budai térségben a budaőrs1 Törökugrató védett; Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta termé erdőterületek növelése éppen a jelenleg legkevésbé erdősült „agrártárságekben" szükséges, de ez szeti értékeinek fokozott védelme szükséges, különös tekintettel a települések kedvezőtlen általánem olyan mértékű, hogy erdőtájjá változtassa a jelenleg mezőgazdasági jellegű tájat. nos táji-környezeti adottságaira. A terv védett területnek javasolja a tárnoki Berki puszta és a pincesor térségét, a diósdi kőfejtőt (veszélyeztetett terület!), az érdi Fundoklia völgyet a már védett magaspart ás a szazhalombattai földvár mellett a „százhalmokat" (veszélyeztetett területi). Természetvédelmi területek fejlesztése Védendő természeti érték a Csepel-sziget ősvegetációjának maradványa, a tököli Ledina rét, védettek a Ráckevei Duna figyelemreméltó útzólápjai ás a hókonyok térsége, a dunaharaszti A terv a természeti értékek maradéktalan védelmét, a természeti környezet elemeinek megőrző Kálváriadomb környéke ás az alsónémedi burjánosok több foltban elhelyezkedő reliktum-terüv jellegű fejlesztését tűzte ki célul, elsődlegesen a természetvédelem alatt álló, illetve a védettség el- letei védendők. A kelet pesti szektor védelemre javasolt tájképi értéke a páceli Locsodi völgy rendelését igénylő területeken. A terv az országos szintű értékek védett területeinek bővítését, térsége, megyei szinten új természetvédelmi területek kijelölését javasolja. A fővárosban továbbra is szigorú i ^7 Y'-:' védelem alatt kell tartani a már meglevő természetvédelmi területeket. Az övezeti természetvédelmi területek esetében is fontos a védett terület környékének tájvédelmi szempontok szerinti szabályozása, szükség esetén védőterületek kijelölése, a terület háborítatlan- Szélesíteni javasolja a terv a XI. kar-ben a keserűvizes források vádőzónáját. A védett terület szá- ságának megóvása, lát a jelenlegi külső védőterület határában kell megállapítani, az értékes kaserűvíz fokozottabb megóvása ás az itt tenyésző botanikai ritkaságok miatt. a környezetvédelmi terv a védelem tárgya szerint — a környezetvédelmi törvénynek megfelelő cso- ............................. . , ,. . .... , portosításban - foglalkozik a környezeti elemek további károsításának meggátlásával, a környezetT .^TOéd.lm, mW k-l.klrtd. . Mr.. Tértn,,.f*™ik m.9»Míton m i,»ítísín.k Minthogy « fokokon**.-. j.totk.J. I.tén, .hol«,» kb. 50,0 h.o. t.rul.t.n .M.ktum mkbffy.p Ur«-U> ..léin,tó. „ „„„„i,**, ín.lm.k «, . brtó.Otódé, m,.„ kinbb . „t.rOl.t. rtd.tao" a technológiai védekezés és megelőzés eszközeinek kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani. E A XXII. kerület Háros-sziget botanikai értékei ugyancsak feltétlenül megérdemlik a védelmet. A ki- beruházás-igényes módszerek mellett azonban tovább kell szorgalmazni a környezetvédelem fajiéalakuló, fővárosi jelentőségű védett terület a szomszédos üdülőterület hátterében alkalmas pihenő gos „legolcsóbb eszközének", a zöldfelületi rendszernek a fejlesztését, a biológiailag aktív felüleás sétaterület lehetne. A védelemre javasolt terület mintegy 120,0 ha. tek növelését. Az agglomerációs övezetben az országos jelentőségű Pilisi ás Budai Tájvédelmi Körzet területi és A tájvédelem -tájfejlesztés a tájrendezési ás más szakági munkarészek tervjavaslatainak megoldása minőségi fejlesztését javasolja a terv. nyomán létrejövő komplex kórnyezetminőság-javulás, mely a funkcionális tökéletesedésen túl a tájképi megjelenést is javftja. A Pilisi Tájvédelmi Körzetet Csobánka közigazgatási területén a Hosszú-hegy ás Garancs-hegy, Pomáz területén a Kiscsikóvár ás Mesálőhegy - tervlapon lehatárolt - területeivel célszerű bővl- .. .. | teni. A szigorúan védett ás bioszféra-rezervátum területek nagyságának ás védettségi szintjének 3.6.3-UDULÉS - REKREÁCIÓ - IDEGENFORGALOM megállapítása folyamatban van. Fokozottan veszélyeztetett, szigorú védelmet igényel a pomázi Mesélőhegy botanikai értékű zárványterülete. A tájvédelmi körzet helyenként olyan szegályzó- Az agglomeráció üdülési és kirándulási igényeinek, a meglevő üdülési intézményhálózatnak ás a tárnán húzódik végig („üdülőterületek", rendezetlen zártkertek: pl. Tahi), ahol a határon kívül is **9 területfelhasználásának ismeretében megállapítható, hogy a pihenés, rekreáció, üdülés igényéé érvényesíteni kell a jogszabály által is biztosított természetvédelmi intézkedéseket, a TVK védő- tervezési területen csak részben elégíthető ki. Az üdülőtájak túlterhelése a meglevő kedvező adottterületének kijelölése ás szabályozása érdekében. **9°k el,enére már ma •* csökkenti az üdülőterületek használati értékét, a terv ezért fokozott közösségi célú fejlesztést javasol a meglevő üdülőterületek átszervezésével, a közösségi üdülés hétté- A Budai Tájvédelmi Körzet bővítését Budaőrs területén az Odvas-hegytől É-ra javasolja a terv. rének (legtágabb értelemben vett infrastruktúrájának) fejlesztésével. A körzeten belül újabb fokozottan védett területek kijelölése indokolt Budakeszin, a Farkas-hegytől É-ra, ás Nagykovácsiban a Remete hegyen. A Budakeszi ás Telki közötti vadvédelmi területe- ui telkas üdülőterületek csupán az övezet egyes meglevő - már ma is üdülési funkciót ellátó két a korlátlan kirándulóforgalom számára szabaddá kell tenni. Ezt a meglevő (belső) kiránduló- zártkertes területeinek átminősítésével keletkeznek. Ezen kívül újabb telkes üdülőterületeket csak területek védelme, tehermentesítése elkerülhetetlenné teszi. • tervezési területen kivül, a Fővárosi és Pest megyei üdülőkörzetek hosszútávú fejlesztési koncepciójából (VÁTI 1984). meghatározott területeken szabad kijelölni. :§§ ■ 9? | -----------i A_________________________________________ :
