1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
95
I------- I------- 1 1 1 i 1 I I I I I I 1 I I A családiházas lakóterületeken — a lehetőségek figyelembevételével — olyan, alapellátást biztosító intenzivebb hasznosítást irányozza elő. Az ezredfordulóra a jelenleg 78,500 ha kiterjedésű mezőkis kertek-parkok hálózatát kell kialakítani, melyek képesek a magánkertek funkcióit sport-es gazdasági terület a javasolt beavatkozások következtében várhatóan 68.700 ha-ra csökken, játékhelyek létesítésével kiegészíteni. A teiv léptéke nem teszi lehetővé a mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti megkülónböz- A rehabilitációs területen a tömbbelsőkben intenzíven kialakított közkertekkel keli a zöldfelületi tetését f ellátást javítani, a biológiailag aktív felület arányát növelni. ^ A mező erdőgazdasági területfelhasználási terv kétoldalú: a GATE megalapozó agroókopotenciál- A rendelkezésre álló szabad területeken mintegy 250 ha park építhető. értékelése alapján minősíti a területek termőképességét ás ennek alapján tesz javaslatot a művelési Közpark beépített, vagy magántulajdonban levő területek igénybevételével nem fejleszthető, mert ágak kialakítására; a meliorálandó területek lehatárolására, másrészt mérlegeli a nem mezőgazdasági ez a költségek tetemes növekedését okozná. jellegű tíjhasnosftás szempontjait és javaslatot ad a művelésből való kivonásra, illetve az erdőtelepítés területeinek kiválasztására. A viszonylag alacsony közpark- ellátottságot (3,4 m5/fő) ellensúlyozzák a budapesti parkerdők, melyek elsősorban a budai oldalon javítják a Főváros zöldfelületi ellátottságát. A hosszú távon nagyüzemi művelésű terület az agglomerációban mintegy 57,5 ezer ha, melynek túlnyomó része az agroökológiai teljesítőképesség szempontjából a Pest megyei viszonyítási rend1. táblázat szerben legkiválóbb adottságú területeken koncentrálódik. E termesztőfelületeket a vizsgálatban a zúldfelúleti közölt minősítési szempontok szerint négy alkalmassági főcsoportba lehetett sorolni. A tervlapon ellátás várható Meglevő Ellátottság Növekedés Tervezett Ellátottság ábrázolt minősítés orientáló jellegű, ökotipusonként rögzíti, melyik terület mire alkalmas. növekedése terület 1984- 1964-ben ^ tér. 2000-ben 2000-ben Budapesten ben (ha) (m2/fő) (ha) (m:/fő) A mező- és etdőgazdasági területek adatait a függelék 3. táblázata tartalmazza. közpark parkerdő**' 5 534 0 27 0 2250 5 7 785 ÍR 5 Az előz6 »«lomerációs terv javaslataival összhangban tpvábbra is szükséges a zártkertek ás zártP ,P ’ ’ * 7Jb 38 5 kertjellegü területek mező- ás kertgazdasági termelőtevékenységének lehetőség szerinti fenntarLAKÓTERÜLET. KÖZKERT 1.200,9 60 185 7m59 62 tása- 8 temielŐlerÜletek t0vábbi felaprÓ?ÓdáSának és ***** b®épü lésének megakadályo zása, a zártkertrendezés napirenden tartása. A terv javaslatot tesz a zártkert besorolású területek csökkentésére olymódon, hogy azokat a jellemző, vagy várhatóén jellemző használat alapján Zöldbeágyazott kózintézményhálózat területének jelentős bővülése — fokozatos kisajátítás és terű- üdülő, vagy lakóterületté minősíti át Az övezetben az átalakulás iránya jellemzően üdülőtorületi, letigénybevétel után — csak a Cinkotai temető nagyarányú (150 ha) bővítésével várható Fejlesz- a fővárosban elsősorban lakóterület növelését célozza. A belterülethez közvetlenül kapcsolódó tást jelent az észak-pesti kórház létesítése, valamint az erzsébeti ás csepeli temetőbővítés. Az albert- (illetve belterületi zárványban levő) kisüzemi kertgazdasági területek a nagyüzemi lég művelhető falvi eraviszkusz romok feltárásával és bemutatásával gazdagodhat a XI ás XXII. kerület. A Petőfi- termőföldek fokozott védelmét biztosító jogszabályok hatására mindenütt a belterületnövelés híd budai hídfőjétől délre található az ELTE zöldfelületi jellegű fejlesztési területe. elsődleges tartalékterületeivé váltak. A terv a belterületi, kisüzemileg művelhető területek fokozott csökkenését irányozza elő a még beépítetlen ás átmenetileg termőfelületként hasznosított telkek Az övezeti települések belterületén a zöldfelületi ellátottság javítása érdekében: beépítése, a megosztható, jelenleg ugyancsak művelt nagytelkek megosztása ás tömbfeltárások révén. A terv elsősorban az arra alkalmas intézmények (oktatási, sport) tervezésénél és méretezésinél A termőterületek csökkenése ellenére hosszútávon továbbra is jelentős marad a kisüzemi növényveszi figyelembe a kettős (pl. lakossági-egyesületi) használat igényét. Általában többet kell foglal- termesztés és állattartás árutermelése Települési, környezetvédelmi ás tájvédelmi szemjjontból kozni a ketős (vagy többes) használatokkal, az ugyanazon terület különböző időben több funkciót továbbra is k .emelkedő feladat a termelő ás vegyes jellegű területek rendezése, kiszolgáló lehetőségeivel, a ,.zöldbe ágyazott közintézmények zöldfelületeinek a településszerkezetben való jobb hasznosításával, azoknak a városképbe való bekapcsolásával. Termelés szempontjából lényeges az élőmunkaerőigényes ágazatok (zöldségtermesztés, ültetvényművelés, háztáji állattartás) fejlesztése, területrendezési sempontból pedig a termelő ás egyéb te- Az övezeti települések tervezett zöldfelületi ellátását a 2. sz. táblázat tartalmazza. A pihenő és a vékenységek (üdülés, lakás) környezetvédelmi és tájvédelmi szemjiontoknak megfelelő egyeztetágxsrtterületek a terv eredményeként jelentősen javítják a lakosság ellátását, a jelenleginek közel * valamint, zártkefl j é$ zártkertjellegü területek további differenciált szabályozása. 2,5-szeresáre emelkednek. FELADATOK AZ EZREDFORDULÓN TÜLI IDŐSZAKBAN A települések népességének növekedésével együttjáró területi növekedés következtében a régi községi (felekezeti) temetők egyre inkább a lakóterületek zárványaivá válnak. Kapacitásuk lassan A terv az erdőterületek térségen belüli mérsékelt ütemű növekedését ás minőségi javulását irányozkimerül, (gy a közparkok létesítéséhez nyújtanak lehetőséget. Ennek érdekében a temetkezés be- za elő. Ahhoz, hogy az agglomeráció rekreációs igényei és az idegenforgalmi szempontok jobban ! fejezáse után a funkcióváltást elősegftő előfásítás szükséges. érvényesülhessenek, fokozott mértékben kell bevonni a rekreációs rendszerbe a ma még közhasználat elől elzárt erdőterületeket. Néhány speciális esetben — ha a településszerkezet zártsága miatt meghatározott időtávlaton belül a közpark nem alakítható ki, vagy ha a település nagysága nem indokolja a közpark létesítését, A belterületi zöldfelületek fejlesztése során a területi tartalékok maximális kihasználása, a meglevő erre a célra pihenőerdők kialakítását javasolja a terv. Ezek az erdők egyben kapcsolatot teremtenek zöldfelületek minőségi fejlesztése a feladat. Budapesten a pesti patakvölgyekben szükséges a zölda lakóterületek ás a természeti táj között. A lakóterülethez területileg és funkcionálisan jól kapcso- területek fejlesztése, a tervezett autópálya-bevezető szakaszok, MO-as autópálya, a Ferihegyi lódó. erdészeti módszerekkel létesített ás fenntartott erdőterületeket a lakossági igények alapján Repülőtér ás a különösen aennyező iparterületek mellett véderdősávok telepítése indokolt, kell berendezni (pihenőhelyek, erdei foortpáiyák stb.) A mezőgazdasági termelés jelentősége az agglomerációban nem változik. Területei csak annyiban Mni - iriaiini wtüjatak csökkennek, amennyiben azt a rekreációs rend ser fejlesztése, illetve az ipar ás a közlekedés terű- < let-igénybevételei indokolják. A fejlesztési koncepció számol az ,átlagot meghaladó" területveszteséggel az agglomeráció terű- nil , , M létén, tudomásul véve a térség speciális jellegét, ugyanakkor a fennmaradó termesztőfelületeken az A csak kls "értékben csökkenő mezőgazdaság, területen ez agrookolőg.. potenciál kihasználásával a termelés nagyobb mértékben szolgálja a budapesti agglomeráció ellátását. ! 64 ^ ii i m —j A - 1 — — :
