1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
85
r_ j, i i 1 1 3.45. LAKÓTERÜLETEK A tömör városias beépítésű lakóterületek közül , _ — a hagyományos intenzív, zártsorú beépítésű területek (lényegében a központi fekvésű kerüA lakóterületek tervlapja ábrázolja a meglevő ás megmaradó, valamint a hosszútávon tervezett letek) lakássűrűsége kissé csökken a rehabilitációs korszerűsítés miatt. E lakóterületi kategória * ~ intenzív városias beépítés területi kiterjedése lényegében változatlan marad, ezen belül rehabilitációs területek azok a- laza városias beépítés és központi fekvésű, nagy értékű infrastruktúrával ellátott, de elavult lakóterületek, ahol az épüj — családiházas beépítés letállomány nagyobb része korszerűsítésre érdemes, és a beépítés jellegének megtartása városterületeit. történeti — városképi szempontból is indokolt, — a nagyobb, általában intenzív beépítésű új városrészek (lakótelepek) területe részben a mezőgaz- A lakóterületek beépítési intenzitásának feltüntetésén túlmenően a terv külön megjelöli azokat a dasági területek rovására, részben pedig a meglevő laza beépítésű területek átépítésével növekterületeket, ahol az övezeti előírások szerinti telítettségnek a kihasználása nagy távlatban várható, Hik. A tervezett új lakóterületek a készítendő konkrét tervekben meghatározott mértékben laza valamint a városrész-rehab litáció hosszú távra (2000) ás nagy távlatra előirányzott területét. beépítésű területegységeket is tartalmaznak. Ezek révén csökken az intenzív beépítésű új lakóterületek eddigi növekedési aránya. Az új lakástelepítási területeket a kialakult lakóterületek A lakóterületek fejlődése a lakáshelyzet várható változásának főbb tendenciáiból vezethető le. folytatásában, azzal összefüggő .nfrastruktúrára épülve jelöli ki a terv (pl. Káposztásmegyer, A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója szerint Budapesten 2000-ig felápíten- Dél-Pasi Dél-Csepel stb ) dő 150-180 ezer lakás építéséhez szükséges terület a következők szerint irányozható elő: . laza városias beépítésű lakóterületek közül — a vegyes, általában zártsorú beépítésű, helyenként üzemi területekkel vegyes városrészek egy 1000 lakás része a lakó- ás üzemi területek szétválasztásával rekonstrukció során korszerűsítendő. Ennek BEÉPÍTETT rfppítft cm keretében helyenként a zöldfelületek számottevő növelése is szükséges, SZERVEZETT TÖBB- ÖSSZESEN _ a t4rsaskl4zas beépítésű lakóterületek számottevően nem változnak. A budai hegyvidék terüSZINTES FORMÁBAN ok területen létéin a beépítési sűrűség növelése nem indokolt. A pesti oldalon a csatornázás fejlesztése révén 80-85 viszonylag kisebb térségekben új társasházas beépítésű lakóterületek kialakulása várható TÁRSASHÁZAS ÉS ~ * ><Za városias építésű lakóterületek kiterjedését növelik az új lakótelepek laza beépítésű CSALÁDIHÁZAS LA- területegységei . . . _ ... éri ón ~a családiházas beépítésű lakóterületek az uj parcellázások, valamint egyes jelenleg zártkert teruLAKASEPiTES 60-80 10-15 70-95 l«tek átminősítése miatt tovább növekednek, más részeken pedig a társasházas beépítés követv m _____ .... t- - I ■ " ------------ keztében kissé csökkennek. Ö SSZES LAKÁSSZÁM: 85-105 65-75 150-180 . A terv a várható lakásépítés felső határának megfelelő területet irányoz elő. Ez egyben alternatív A tervezés időtávlatán túl kát fő tendencia feltételezhető. A családiházas területek átépítése ás lehetőséget ad a középtávú tervek programjának kidolgozásához is. korszerűsítése a városi infrastruktúra újabb fejlesztésének az alapján további lakástöbblatat eredményez. A belső városrészek rehabilitációja nagyobb mértékben folytatódik, ami itt lakásszám- A szervezett többszintes lakásépítés számára javasolt területek nagy többségükben már előkészí- csökkenést eredményez. A kát ellentétes folyamat a lakásépítésben kiegyenlítheti egymást ás így tett, illetve előkészítés alatt álló konkrét ápitási területek. Ezek közül jelentősebbek: a csőkké lakosságszámra vaió tekintettel nem lesz szükség újabb üres vagy más rendeltetésű területek igénybevételére. IV. kér. Káposztásmegyer 17600 lakással XX. kar. Szentlőrinczi út 9000 lakással A/ a99lomer^clós övezet lakónépességének zömében ingázó életformája megköveteli, hogy a lakásXXI. kar. Dél-Csepel 11000 lakással építés alacsony intenzitású, legfeljebb 3-4 szintes beépítésű ás a lehetőségek szerint saját lakótelét a belvárosi kerületek rehabilitációs lakásépítése 11000 lakással ka* la9Y«n A többszintes intenzív beépítés, amely a megépítendő 41 ezer lakás kb. 23%-a, legfeljebb 40 lakás/hektár, az 1-2 szintes intenzív beépítés (15%) 20-25 lakás/ha, a családiházas beápiA meglevő lakóterületeken a bépítás intenzitásának növelésével építhető társasházak ás családihá- té* (62%) 10~15 l«WVha sűrűséggel alakítható ki. A többszintes lakásépítés területei a városok ás zak területi megoszlása, a tényleges beépítés ás az övezeti előírások szerinti telítettség között a dinamikusan fejlődő nagyközségek: Dunakeszi, Göd, Fót, Kerepestarcsa. Gyál, Szigetszentfennálló különbségből adódó lehetőségek igen óvatosan számított keretei között miklós, Százhalombatta, Érd, Diósd, Budaörs, Budakeszi, Solymár, Pilisvörösvár, Pomáz ás Szentendre. Jelentősebb területi tartalékok a minőségi (elsősorban fővárosi) lakásépítési igény kielágí- a csatornafejlesztés reális lehetőségeit, tétéra Diósdon ás Pomázon vannak.- az ökológiai szempontokat,- a tömegközlekedési kapcsolatokat, A műemléki, települásképi okokból védett, illetve elavult településrészek rehabilitációját, rekonst- a lakóhely-munkahely összefüggéseket rukciöját az új lakóterületek kialakításával párhuzamosan kell megoldani. (Legjelentősebb terűfigyelembevéve került meghatározásra. letek: Szentendre. Dunakeszi, Budaörs, Szigetszentmiklós központja.) Az 1986-2000 között számításba vett lakásépítés kerületi megoszlását a 4. sz. táblázat tartalmazza. (A tervben javasolt előirányzatokat a részletes tervezés során kell pontosabbá tanni.) Vi*Ba ka" «orítani a külterületekben, zártkertekben történő letelepedést, amit a lakáshiány okozott az agglomerációs övezetben. Míg a koncentrált lakásépítés, a belső városrészek rekonstrukciója ás rehabilitációja részben állami erőből történhet, addig a társasházas beépítésű területek ás a családiházas területek intenzívebb Az ezredforduló után várható lakásépítés zömmel rekonstrukciós jellegű lesz ás a meglevő lakókihasználása során a magánerős építkezéssel lehet számolni. Az intenzivebb beépítésre előirányzott területek színvonalát emeli majd. A beépítetlen tartalék-lakóterületek csaknem minden települámeglevő társasházas ás családiházas területek egy rászán a fejlesztés alapvető feltétele a városi *®n alf°9Ynak. összefüggő tartalékterületeket lehet kialakítani Fóton. Kerepestarcsán, nagy belinfrastruktúra elsődlegesen a csatornázás továbbfejlesztése. tartalékok vannak Érden. Hosszútávon a tömör városias lakóterület mintegy 330 ha-os, a laza városias lakóterület mintegy A* agglomerációs övezet településeiben tervezett lakásépítést az egyes építési formák szerinti bon530 ha-os ás a családiházas lakóterület mintegy 125 ha-os növekedése várható. Megváltoznak a la- tásban az 5. sz. táblázat tartalmazza, kóterületek belső arányai, mert az eddig kialakult ás szélsőségesen eltérő lakássűrűságek kiegyenlítődnek. A változások a lakóterületi kategóriákat a következőképpen érintik: ^ L---- . A___________■
