1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
60
~r~ r~ ~~\ \ * : 1 Vecsésen, Pécelen, Érden van ugyan strand, de ezek közegészségügyi és műszaki okok miatt nem települései között: a legkevésbé ellátott kerület 12%-os, a legjobban ellátott 75%-os, a legkevésbé működnek. ellátott övezeti település 1%-os, a legkedvezőbb helyzetben levő (Százhalombatta) 90%-os ellátottság ú. Tanuszoda Gödön (fedetlen medence). Dunakeszin, Százhalombattán, Szentendrén működik. r Villamosé ne rgia-ellá tás 2.10. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Budapest villamosertergia fogyasztása az országos fogyasztás egyötöde; a budapesti fogyasztás felét Budapest és a vele szorosan együttélő 44 település által alkotott agglomeráció az ország energeti- * ternr»elő ágazatok használták fel. ka szempontjából is meghatározó nagyságrendű fogyasztóhelye, s mint urbanizálódott térség, je- v lenlegt fejlettségi színvonalát egyebek között viszonylag korszerű energiaellátási adottságainak is A fővárost több, mint 80%-ban az országos alaphálózat, kismértékben a budapesti erőművek látköszönheti Közép-Kelet Európában. el villamosenergiával. Soroksár és Albertfalva állomásokat 1970 óta 220 kV-ra bővítették; a budapesti 220 kV-os hálózat hossza 30 km-re növekedett. Táppontok: a Dunamenti Hőerőmű, A kiépült energiaellátási rendszerek - a villamosenergia, a földgáz, városi gáz, hőenergia - bázisai u albertfalvai, soroksári, zuglói és gödi transzformátorállomások. Az alaphálózatból átvett villáét hálózatai a térség műszaki infrastruktúra-nagyrendszerének - mint művi adottságnak - alkotó mosenergiát a 120 kV-os (illetve kisebb hányadában a 30 kV-os) főelosztóhálózat szállítja a elemei. A jövőben a fejlesztés sokkal inkább erre épülhet, mint a térség természeti adottságaira nagykiterjedésü súlypontokba. A középfeszültségű elosztóhálózatot húsz 120 kV közápfeszült(a Duna folyó vfzerejére, a termálkutak hőenergiájára, a napsugárzás hőenergiájára stb.). *>9 alállomái és nyolc erőmű táplálja. Az állomásokat betápláló 120 kV-os vezeték hossza 176km, ebből kábel 32 km Az elmúlt másfél évtizedben kilenc új 12 kV/középfeszültségű alállomás lé- Az energiarendszerek korábban egyedi táppontokból táplált regionális hálózatokból álltak és fő- tesült. ként a főváros igényeit elégítették ki. Az elmúlt évtizedek fejlődése során fokozatosan és tervszerűen megépültek az országos-, majd a nemzetközi hálózatba is bekapcsolt vezetékes energiaszállító A főváros csúcsterhelése 1980-ben 1080 MW. 1984-ban 1230 MW; az energiafelhasználás 1980rendtzorek Ezek az alaphálózatok csupán elérik vagy ét intik Budapestet, míg az övezet területét 040 ^30 GWh, 1983-ban 5700 GWh volt. Az agglomerációs övezet településeinek villamosenergiamár be is hálózzák és csatlakoznak a főelosztó és elosztóhálózatokhoz, energiabázisokhoz, alelosz- igénye rendkívül dinamikusan,az országos átlagnál lényegesen gyorsabban nő, 1980-ban mintegy tóktioz. A biztonságos energiaellátás már épülő, ill. a későbbiekben fejlesztendő rendszerei egyre 700, 1983-ban 840 GWh volt. Az agglomerációban az igénynövekedés üteme mintegy másfélszeretávolabb kerülnek a főváros belterületétől az extenzív térségekbe. Energiaellátás szempontjából a * a budapesti növekedési ütemnek, v fővárosi agglomeráció ma is jóval nagyobb a tényleges lehatároláshoz képest (1. sz. ábra). A jövőben épülő rendszerek pedig a műszaki, biztonsági, környezetvédelmi, ésszerű területfelhasználási Az agglomeráció ellátása az országos alaphálózati rendszerre támaszkodik. A budapesti agglomeráérdekek és az országos térszerkezet javítási törekvései miatt még távolabbra tolódnak. Energiáéi- dóban van az országos alaphálózat egyik meghatározó jelentőségű táppontja, a Dunamenti Hőlitás szempontjából célszerű együttesen kezelni, fejleszteni ezt a megnövelt övezetet. erőmű (Százhalombatta). Az alaphálózatból, illetve hőművekből átvett villamosenergiát a IX kV-os főelosztóhálózat szállítja a terhelési súlypontokba. Energiaigény energiafelhasználás ..... A középfeszültségű alelosztóháiózat az agglomerációban és Budapest külső területein egységes, Budapest 1980 évi energiafelhasználása a közlekedési célú fogyasztás nélkül az ország összes összefüggő rendszert alkotó 20 kVos szabadvezeték-hálózat, fogyasztásának 15,6%a. (A közlekedéssel együtt 17%-ra becsülhető.) Ez a viszonylag nagy hányad a térséq jelentőségét is érzékelteti A 20 '°* Mózrtöt « övezetben 1980-ban nyolc 120/20 kV-os alállomás táplálta; 1983-ig két újabb 120/20 kV-os alállomás került üzembe. 1. táblázat Az energiaellátás növekvő fejlesztési ütemének eredményességét jelzi, hogy 1978 óta napjainkig 1- Az ország éves energiafelhasználása (1980) 1260,5 PJ már sikerült a zárolt transzformátor-körzetek arányát csökkenteni. 2. Budapest* energiafelhasználása (1980) 197,1 3. Az övezet 44 településének** energiafelhasználása (1980) 24,2-------------------- Gázellátás 2 .. 3. ÖSSZESEN: 221,3 PJ Az elmúlt évtizedben a főváros gázfelhasználása több mint kétszeresére, ezen belül a földgázfel- Magyarázat: *Népgazdasági szinten értelmezett ún. energiaforrás-szükséglet közlekedés célú hesználás aránya 28%-ról 75%-ra növekedett. Az évi összes gázfogyasztás 1812 millió NmJ földgáz felhasználás nélkül. ^ 377 millió Nm3 városi gáz. A városi gázról földgázfogyasztásra történő átállás 1971 óta van ‘‘Ugyanaz, mint *), továbbá a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajfeldolgozó folyamatban. A meglevő körvezetékről 13 gázátadóállomás táplálja a nagyközépnyomású hálózaV. energiafelhasználása nélkül. tót, amely nyomásszabályozókon és elosztóhálózaton keresztül juttatja el a gázenergiát a fogyasztókhoz. A városi gáz-fűtésű lakások száma 1970-84 között 76 ezerről 122 ezerre, a foldgáztüze- A lakónépességre vetített fajlagos energiafelhasználás kb. 19%-kal alacsonyabb az országos átlag- ^ |akások aáma 2,8 ezerről 157 ezerre növekedett, nál. Az elmúlt időszakban a termelő ágak területi struktúrájában számottevő változás következett be. A fővárosi ipar jelentősége - az ország egészéhez viszonyítva - számszerűen kisebb lett. Ez > ^ agg|0meráció gázellátásának bázisa a főváros körül az elmúlt 25 esztendőben kiépült nagynyorészarány-csökkenés a jövőben folytatódik. Az agglomerációs övezet 1980. évi energiafelhasználása ^ földgázszállító vezetékrendszer, melynek fő betáplálás! pontjai: a közlekedési célú fogyasztás, valamint a Dunamenti hőerőmű és a Dunai Kőolajfeldolgozóipari , vecs^sj csomópont, Vállalat energiaszükséglete nélkül az ország összes fogyasztásának 2,0%-a, e százalékos részarány u aldq| csomópont, az ezredfordulóig mintegy 2,9%-ra is növekedhet. A főváros energiafelhasználásának 65%-a, az öve- a „gntendrei csomópont, zetének pedig 78%-a fosszilis (kazánüzemű és közvetlen) tüzelőanyag-felhasználás a Bu(jafok-kereszthegyi csomópont. A területi energiaellátás színvonalát mai megítélés szerint a lakossági (fűtés, melegvízellátás, főzés ^ energiafelhasználás korszerűsítése és újabb gázigények következtében szükségessé vált a Buda célját szolgáló) vezetékes hőellátás mennyisége és minősége határozza meg. Budapest ellátottsága ^ „ körvezeték fokozatos kiépítése. Ez eddig a Zsámbok Vecsés-Ercsi ill. a Zsámbok-Alag66,3%-os, az övezeté 18,2%. Még nagyobb a különbség Budapest egyes kerületei és az övezet egyes Szentendre szakaszon valósult meg. ! 1’ ji I W ~ ^ : 1 - - — :
