1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
50
X r- -1 ^ --] ► » i A városközponthoz kapcsolódik a budai Várnegyed. A terület műemléki adottságai, városképi A második agglomerációs gyűrű települései három típusba sorolhatók: i jelentősége miatt az újjáépítést követően egyre inkább idegenforgalmi, főként kulturális, ven- ~ Varosias, központi funkciókkal és intézményekkel, valamint foglalkoztatási lehetőségekkel is déglátó negyeddé alakult át, bár mint lakóhely is számottevő és kvaterner intézményekkel is rendelkező települések (pl. Szentendre, Százhalombatta, Szigetszentmiklós stb.) rendelkezik. " Szemiurbán üdülő (pl. Leányfalu) és ipari (pl. Szigethalom, Solymár) települések. ^ - Falusias jellegű alvótelepülesek (pl. Alsónémedi, Csömör, Üröm). A kvaterner funkciók (kutatás, felsőoktatás) területileg szórtan, de jórészt szintén a városközpontben összpontosulnak. Vrgul a budapesti régió harmadik, külső agglomerációs övezete Pest, Fejér és Komárom megyéknek a fővárossal napi kapcsolatban levő területeire terjed ki, különösen azokra a településekre, — A városközpontot Budán keskenyebb. Pesten szélesebb gyűrűben az első lakóhelyöv veszi körül. ame'vek a fő közlekedési vonalak mentén fekszenek. E harmadik gyűrű Budapest tágabb munkarőE központi fekvésű, eredetileg exkluzív és kispolgári lakónegyedeket a főútvonalak mentén vonzási övezete, mely két területi típuson belül, kétféle településtípusból tevődik össze: kereskedelmi-szolgáltató területek bontanak részekre, ezek tulajdonképpen a városközpont ** • ^Közlekedési vonalak mentén elhelyezkedő települések, az ún. dinamikus csápok, kinyúló „csápjai". Ebben az övezetben a történeti funkcióváltás következtében elég nag-/ a la- - és az elzárt, forgalmi „árnyékban" levő. stagnáló, vagy depressziós területek jórészt községi kó- és munkahelyi funckiók keveredése. Nagyobbrészt ebben az övezetben találhatók az elavult, jogállású települései, rehabilitációra szoruló területek is. — A városközpontból kifelé haladva, a sugaras kivezető főútvonalak mentén, mintegy ezekre fel- Az agglomeráció külső övezete az országosán jellemző települési szervezet szerint épül fel, így: fűződve található a harmadik, már nem teljesen gyűrű alakú övezet, a második munkahelyöv. ~ • fővárostól 30-50 km-re, főközlekedési vonalak mentén hét központi (városias) település Az övezetet a síkvidéki és Duna parti területeken (Pesti síkság, Kelenföld, Óbuda) a történeti (Vác, Gödöllő, Nagykáta, Monor, Dabas, Ráckeve. Bicske) alakultak ki, ez az ún. belső városfejlődés hozta létre. A budai hegyvidék megbontja a gyűrű területét, mert a terep- és környezeti 9VŰrü, adottságok „kiékelik" az ipari gyűrű ÉNY-NY-i, kb. 1/3 részét. - a többi településnek viszont - s a községek zöme ilyen — nincs központi funkciója, ezek — Az iparosodás kezdeti szakaszában az akkori városperemre települt a gyári nagyipar, ennek kö- ily*” szempontból alvó- és alapfokú települések, vetkeztében ipari telephelyek uralják ezt az övezetet. Jelentőségében ez a főváros második legfontosabb foglalkoztató területe (pl. a József- és Ferencváros külső része. Kőbánya). — Az ipari övezetet körcikkhez hasonló alakú lakóterületek szakítják meg, ez a második lakóhely- 22- TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÉS TERÜLETSZERKEZET öv. A mozaikos gyűrű a nagyvárosi övezetek közül mind beépítése, mind pedig a tevékenységek megtelepedése szempontjából a legvegyesebb összetételű. A fővárosi agglomeráció településszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemei (lakó-, ipari és ' Sokhelyütt ipari telephelyek ékelődnek a lakóterületbe, de egyes esetekben - főként tömagköz- zöldterületek) elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző nagyságrendű lekedési csomópontok közelében — kisebb (elsősorban kereskedelmi jellegül központok is ki- központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és kapcsolatai határozzák alakulhatnak. Az övezet lakóterületei három alaptípusból tevődnek össze: az egyik a régi mag. A településszerkezet kialakulásét, fejlődését befolyásolja a domborzat és a vízrajz, valamint munkáskolóniák, a másik a családiházas külvárosok, a harmadik az új beépítésű lakótelepek a közlekedés gerinchálózata, típusa. A második lakóhelyöv, mint övezet, csak a pesti oldalon követhető nyomon, és annak déli részén Budapest régi területén kívül, a mai XIX. kerület határos részén (Wekerle-telep) Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek nagy kiterjedése jellemzi. A balparti sűalakult ki. rün beépített zsúfolt városmagot - elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti területeken — sok helyütt laza, családiházas övezet veszi körül,ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvárosiét A budai oldalon a Hegyvidék lakóövezete tulajdonképpen a második lakóhelyöv speciális formája, övezete, majd egy újabb laza családiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az újabb latipikus villa- és társasházas negyed, a terület természeti adottságai ilyen terúletfelhasználást tettek kóterületek is, amelyek korábban a belső családiházas gyűrű elavult, nagyrészben még üres terülelehetővé. Egyes területeken (pl. Óbuda, Kelenföld) nagy lakótelepek épültek. tein, majd a megnovekedett város szélen, egykor, mezőgazdasági területén és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. A sugárirányú út és vasútvonalak mentén levő környéki települések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a család.hazas területek növekedése jellemezte. A központi magot a belső agglomerációs övezet veszi körül. Némileg leegyszerűsítve a mai perem kerületek tartoznak ebbe az övezetbe, vagyis az egykori elővárosok és peremközságek, amelyeket e ^ jpafj terúk>t(k , várotkozponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalak mentén (Óbuda. közigazgatás 1950-ben csatolt Budapesthez. A budai oldalon azonban az övezet túlnyúlik a főváros Filltorigát> Bul^alász. Szentendre. Angyalföld, Újpest és Dunakeszi, illetve Ferencváros, Pestetkozigazgatás. területén (Budaörs, Budakeai). zlébet, Csepel és Szigetszentmiklós, Lágymányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta) és délkeleti irányban (Kőbánya) alakultak ki, és - néhány kivétellel (pl. XVI. kerület) Honfoglalás te- E települések illetve részegységek alapvetően négy típusba sorolhatók: _ fejlődtek. közelmúltban is. — Városias típusú, iparral és foglalkoztató-központi funkcióval rendelkező elővárosok (pl. Újpest, Budafok ctb.) Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén (Városliget, Kerepesi temető, Népli— Egyoldalú lakófunkciói - jórészt korai kialakulású - szuburbán alvóvárosok (pl. Sashalom. Rá- ^ # ajgetek#n , Róma, parton> a budal hegyvidéken, valamint . rég. városhatár mentén alakulkosliget). A beépített területek növekedésével a természeti és művi környezet egyensúlyának fenntar— *«"•"•« " ún- «""'urbán " •rBdMi,e9 üdülőhely-jell^ települések, település- UfÉhM eükségeJ mértékű zöldterületek növekedése nem tudott lépést tartani. A beépítéssel elrészek (pl. Mátyásföld, Budetétény). aprózott zöldterületek - az új lakótelepekét kivéve - a művi és természeti környezet között a — Falusias típusú peremközségek mezőgazdasági, őstermelő hagyományokkal (pl. Cinkot.. Nagy- ^ tudják „nntartani. tétény).-.. . ... A naavkiteriedésű, de lényegében egyközpontú fővárosban a lakosság ellátásában mutatkozott teA második, középső agglomerációs gyűrő k.fejlődését - az 1950-60-es évek extenzív fejlesztési rü|^ránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971. évi általános rendezési terv alapján többkorszakában - a budapesti letelepedést korlátozó admrn.sztr.tlv intézkedések erősítették; az az központrendszer k.fejlesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedés, csomópont agglomerációs övezetnek navazatt zóna. A gyűrűben jelenleg a településfejlődés dmamizmus. (po- jegében befejeződött a dél-buda, városrészközpont építése, újkeletű közlekedési csomózitfv vándorlás egyenlegű települések) alapján 38 település található, ebből 33 . kormányhatározat- * ^ örJ vuér térj városréakozpont. A rég, peremkenileti, illetve elővárosi közponben hivatalosan rögzített övezet, település, és 5 az elmúlt évtizedben „agglomerálódott (Felső- £ továbbfejlesztésével épül Óbuda. Újpest. Kőbánya. Rákoskeresztúr. Kispest. Pesterzsébet és pakony, Délegyháza. M.josháza, Zsámbék, Telki). Ez az övezet funkcionálisan a főváros elsődle- központja. Az övezetben Szentendre. Dunakeszi. Kerepestarcsa. Pécel, Szigetszentmiklós. ges munkaerőellátó és üdulő-rekreéciós területe. Százhalombatta, Érd és Budaörs területén alakultak ki a közép- és részben a felsőfokú ellátás intézményei. I v i1 i M. * _i__________________~—*
