1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

49

r r- =1 --1

► I ,

2. A VIZSGALATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE — a főváros munkaerő és infrastrukturális háttereként kell működnie,

— a főváros rekreációs igényei egy részének meg kell felelnie.

Az elmúlt 15 évben (1970-85) a budapesti agglomeráció fejlődésének várostörténeti léptékben is

jelentős folyamata zajlott le. Ez Budapesten és az övezeti települések nagyobb részében a városépi- Máyészről Budapest is kielégít övezeti igényeket:

tés ütemének rendkívüli mértékű gyorsuláséban és a beépített területek bővülésében nyilvánult ~ a fővárosi munkahelyekhez kapcsolódó, valamint a városközpontban és a városrészközpontok' meg A városépítés célja a korábbi évtizedekben felhalmozódott elmaradások mérséklése, de ugyan- ban levő intézményeknek az övezeti lakosság középfokú ellátásában jelentős szerepe van,

akkor a folyamatosan növekvő társadalmi igényeknek - a gazdasági lehetőségektől függő mérté- “ lehetőséget teremt a fejlettebb infrastruktúra-hálózatokhoz való kapcsolódásra,

kű — kielégítése volt. Az időszak első felében az igények nagyobb része inkább mennyiségi tipusú

volt, majd a későbbiekben - egyre szélesebb körben - minőségi jellegzetességekkel egészült ki Budapest és kórnyéke 1960-ban jóváhagyott általános városrendezési terve a főváros határától

Ezzel összhangban — de értelemszerűen bizonyos időbeni elmaradással — a városépítés is arra mintegy 15 km távolságon belül fekvő 64 települést tekintett Bp. agglomerációs övezetének. Az

törekedett, hogy elsősorban a városi funkciók létesítményeinek gyorsutemű bővítését szolgálja, 1970-ben készült és jóváhagyott általános városrendezési terv a budapesti agglomerációhoz azokat

a lakosság ellátásának legfőbb elemeit javíts. Az időszak városépítésének jelentősebb Tényezői a a településeket sorolta, ahol:

következők voltak: ~ * táji, földrajzi kapcsolat, vagy a Budapest beépített területéhez való csatlakozás nyilvánvaló,

— a lakásépítés fokozódott és 1975-ben elérte a csúcspontot. A gyors építés a lakóterületek nagy- - * kereső lakosság nagyobb része - általában több, mint 50%-a — budapesti munkahelyen dolmértékű növelését tette szükségessé. A lakásépítéssel nem érintett térségekben (főként Buda- gozik,

pest belső kerületeiben, de számos övezeti településben is) a lakásállomány és a környezeti vi- — a lakosság túlnyomó többségében az iparban, vagy az un. „harmadik szektorban" dolgozik,

szonyok nem javultak, sőt romlottak; — a települések ipari üzemei a fővárosi üzemekkel szoros kapcsolatban állnak, illetve budapesti

— az iparterületi igény viszonylag mérsékelten növekedett, ezt a tervben kijelölt iparterületek ki üzemek termelő vagy raktártelepei,

/ tudták elégíteni; — a települések üdülésre alkalmas területe elsősorban a budapesti lakosság napi vagy hétvégi

— a zöldterületi igény ebben az időszakban társadalmi méretekben előtérbe került. A városépítés üdülését szolgálja,

ezek érvényesülésének teret adott, a zöldfelületek bővültek, de a fejlődés az igényektől elme- - a települések Budapestről tömegközlekedési eszközökkel megközelíthetők, vagy kapcsolatba

radt. Az övezet településeiben a tervezett közösségi zöldterületek nem valósultak meg. a szer- hozhatók olymódon, hogy a fővárosba történő beutazás időtartama - korszerű közlekedést

kezet tervbevett változása nem következett be. A rekreációs területek közül csak a telkes feltételezve - általában a 3/4 órát ne haladja meg.

hétvégi üdülőterületek alakultak ki;

— az agglomeráció fejlődése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal növekedése a közép- és felső' fokú ellátást szolgáló központrendszer kialakítását tette szükségessé. Az újonnan kijelölt város- Fentiek alapján Budapesttel együtt 45 települést sorolt a budapesti agglomerációba, amelynek terészközpontok számottevően fejlődtek. Az övezet középfokú ellátását azonban nagyrészt a fővé- rülete 1670 km7 E településeket a népesség szám erőteljes fejlődése, a közlekedési vonalhoz kaprost intézményhálózat szolgálja, csolódás, az alacsony ellátottsági színvonal, a nagyarányú Budajsestre utaltság jellemzi.

— a közlekedési igényeket a metróhálózat szakaszos üzembehelyezése mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt kiemelkedő mértékben szolgálta; Az 1970-es általános városrendezési terv további megállapításai:

— a közművek fejlesztése a koncentrált lakásépítés, illetve az iparterületek fokozatos betelejiülése -A budapesti agglomeráció teljes területét városrendezési szervezési szempontból egységesnek

miatt Budapest külső térségeire összpontosult. A központi fekvésű városrészek közműhálózaté- kell tekinteni. Ez nem a környék és a főváros közötti különbség megszüntetését, hanem a kórnak avulása gyorsult. Az övezetben a vízellátás jelentős fejlődését a szennyvízelvezetés és tisz nV*k sajátos szerepének megfeleld figyelembevételét jelenti.

tités nem követte;

— a környezetvédelem az időszak folyamén fokozatosan intézményesült, és a városépítés egészét Budapest vonzáskörzetének az agglomeráción kivül eső gyűrűjében található városok továbbfejátfogta. Néhány tekintetben (levegővédelem, hulladékártalmatlanftés) jelentős eredményeket lesztése a vonzáskörzet ellátottsági színvonlának emelése és a távolabbi területekről Budapestre

mutatott fel, más vonatkozásún viszont halmozódtak a megoldásra váró feladatok. ingázás csökkentése szempontjából indokolt.

Az időszak utolsó éveiben a VI. ötéves terv második felében Budapest népességnövekedése megszűnt, az övezet növekedése pedig jelentősen mérséklődött. Ebből következik, hogy a városépítés A budapesti agglomeráció településrendszere belső arányait, prioritás-rendszerét és tartalmát fokozatosan változtatni kell. Ennek elemei a VI.

ötéves tervidőszakban már megmutatkoztak, és a minőségi típusú városépítés egyre jobban kibon- A budapesti agglomeráció a társadalmi-gazdasági tevékenységek ^területi koncentrációja révén

takozott (Belváros fejlesztése, a lakásépítés struktúrájának változása, az ellátás fejlesztése stb ). létrejött településegyüttes. Az agglomerációban az egyes funkciók térben elkülönültek és ezeket a

Az elmúlt 15 év fejlődésének ágazatonként csoportosított összefoglaló értékelését a következő funkcionális területi elemeket a műszaki-fizikai hálózatok sűrű szövevénye, valamint a népesség bofejezetek tartalmazzák. ' nyolult, több irányú mozgásai fogják össze egységes rendszerbe. A budapesti településegyüttes

hazánk egyetlen számottevő, monocentrikus típusú agglomerációja, területi és funkcionális rendszere a történeti fejlődés sajátosságain alapul.

2.1. TELEPÜLÉSRENDSZER A budapesti agglomeráció három jellegzetes gyűrűs övezetre osztható, melynek közepén az 1950

előtti Budapest alkotja a „magot .

. Az agglomerációs mag négy területre, illetve övezetre osztható:

— a városközpont (V. kerület) központi jellege kövekeztében - bár kismértékben és egyre kevésbé

A budapesti agglomeráció sajátosságai lakóhely is - igen jelentős mértékben koncentrálja a közintézményeket, s alapvetően az ún. első, nrunkahelyövet jelenti. A fővárosi funkcióból következően nagyobbrészt nem termelő

A budapesti agglomeráció két igazgatási egységből, a fővárosból és az ún. övezetből tevődik össze. tevékenységet tömörít.

A Pest megye igazgatási területéhez tartozó a főváros körül gyűrű alakban elhelyezkedő 43 tele- A pesti oldalon a kereskedelem és az államigazgatás, valamint a hivatali élet koncentrálódik,

pülésnek, vagyis az agglomerációs övezetnek (1. ábra) a főváros munkaerő- és infrastrukturális A kereskedelem és szolgáltatás szórtan, de viszonylag igen szűk területen elsősorban a magasabb

hátterében féladata többrétű: minőségi igényeket szolgáló üzletek koncentrálódása révén főként a főútvonalak mentén és az

— elsődlegesen mint lakóhelynek, munkahelynek, a lakosságot kell megfelelő színvonalon ellát- V. kerület középső részén összpontosul. Az államigazgatás és egyéb országos irányító funkciók

nia, az ún. hivatali negyedben (az V. kerület északi részén) sokasodnak; gyakorlatilag ez a terület

^ Aj a főváros egyik legjelentősebb foglalkoztató központja.