1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

198

r n- 8 Példa van arra is, hogy az értékesítést megelőző kerthasználati vita kérdésében az érdekeltek a bírósághoz fordultak. De előfordul olyan eset is, hogy a lakás eladásra kijelölése után a bérlő eláll vételi szándékától. A felsoroltak az elidegenitésre irányuló kérelmek teljesítését huzamosabb és bizonytalan ideig hátráltatják.

A legnagyobb gondot ezidő szerint mégis az jelenti, hogy a számszerűen kedvezően alakult kijelölést nem követi az adás-vételi szerződések gyors megkötése. A 6. számú mellékletből kitűnik, hogy a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai 4252 lakást jelöltek ki eladásra, ennek 65 %-át, 2778 lakást adtak át értékesítésre az ingatlankezelő vállalatok a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalatnak, illetve az Országos Takarékpénztárnak.

Mindez ideig azonban összesen csak 755 lakásra /27 %/ kötötték meg a lebonyolítók az adás-vételi szerződést.

Ez az arány a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél sem kedvezőbb.

; a*

Valós tény, hogy az adás-vételi szerződés megkötését ebben a szakaszban is sokszor hátráltatják a bérlők.

Előfordul, hogy a forgalmi értékbecslés határideje eltolódik, mert a bérlő a kiértesítés ellenére nem tartőz- » kodik otthon, valamilyen indokolt okból. /Kórházi, külföldi tartózkodás, stb./

A tapasztalatok szerint a bérlők többsége a FIK felhívására él a jogszabály /nyilatkozattételre 90 nap/ adta lehetőséggel és csak több hét után nyilatkozik, hogy megköti a szerződést. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szerződés megkötésekor befizetendő összeget elő kell teremtenie és a családon belül is el kell dönteni, hogy a bérlő vagy leszármazottja legyen-e a vevő.

M ^W - .. ...------------------------4------------------------------------ - - - J