1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
156
— — —| : 11 : 4. ÖSSZEFOGLALÁS ra, az övezetben 65...68%-ra növekszik. A hálózatfejlesztési feladatok közül kiemelt fontosságú a budai főgyűjtő megépítése. A szennyvíz legalább felének biológiai tisztítása érdekében az ezredfordulóig be keli fejezni az észak-budapesti és meg kell kezdeni az észak-csepeli tisztítóte- f lep építését. - A vízrendezés terve tételesen ismerteti a jobb- és balparti területek, valamint a A regionális rendezési terv legfőbb előirányzatai, javaslatai: síkvidéki belvízrendszer előirányzott patak- és árokrendezési munkálatait. Ezek és az árvlzvéI delem ugyancsak részletezett feladatai a szűkebb vízkárelhárításon túlmenően jelentős környe- A budapesti agglomeráció lehatárolása nern értelmezendő mereven; a vízgazdálkodás, a lakosság zetalakftó tevékenységek is. középfokú ellátása, az üdülés, valamint a napi ingavándorforgalom szempontjából a 43 tele- - A fürdők tarve a termálvízzel való takarékoskodás érdekében a szűrő-forgató berendezések bepülésnél lényegesen nagyobb terület veendő figyelembe. építésének, a víznyerőhelyek felújításának ás a vízellátási rendszerek összekapcsolásának jelentő- A terű lettel használás ás területszerkezet módosulását a beépített terület (elsősorban a lakótere ségére figyelmeztet és tételesen ismerteti a fővárosban és környéken megtevő fürdők felújíletek) további növekedése, a mezőgazdasági területek további csökkenése jellemzi. Az egyes tásának feladatait, végül javaslatot tesz új létesítmények telepítésére. lakóterületi kategóriák lakássűrüsége kiegyenlítődik. Az ezredforduló után a beépített terüle- ~ Az energiagazdálkodási koncepciója többváltozatot tartalmaz, ezekből 1995-ig az ún. maxmális tek növekedése csaknem teljesen megállítható. gázellátási ás minimális termikus villamos és minimális távhőellátási változatot javasolja a regio- Budapesten a hosszú távú időszakban a népesség 90... 150 ezer fős csökkenésivel, az agglomará- "*•'* terv. 1995-től viszont elengedhetetlenül szükségesnek tartja egy <4, korszerű fűtőerőmű ciós övezetben mintegy 75 ezer fős népesség-növekedéssel kell számolni. - A legmagasabb létesítését a térségoen, s ezzel a maximális távhő változat megvalósítását. laksűrűségű térségekben nagymértékű csökkenés, az alacsony laksűrűségű térségekben viszont - A és távközlés fejezett az ezredfordulóig Budapesten 16, az övezetben 17 üj postahivatal növekedés várható. Budapesten a népesség elsősorban északi irányban növekszik. létesítését ás a távbeszélőszolgálat olyan mértékű fejlesztését irányozza elő, hogy a főállomás- A terv Budapesten 180 ezer, az övezetben 41 ezer új lakásépítését irányozza elő, a lakóterület sűrűség Budapesten a jelenlegi 18,9/100 lakosról 50,8-ra, az övezetben 2,3,100 lakosról 14,8-ra annak megfelelő bővítésével, illetve módosításával. Az ezredforduló előtt, a 90-es években a la- javuljon. késők száma várhatóan már meg fogja haladni a családegységek számát. Budapesten a terv - A regionális terv környezetvédelemmel foglalkozó fejezett a jóváhagyott fővárosi és megyei kon80-85 ezer lakás szervezett többszintes, 70-95 ezer lakás társasházas és családiházas formában ceoció alapján összefoglalja a föld, a víz, a levegőtisztaság védelme, a hulladékelhelyezés és értörténő megépítésével számol. ta.matlanítás,- a zaj- és rezgésvédelem, valamint a települési környezet fejlesztésének érdekében- A terv a budapesti agglomerációban 58Ő0 ha ipari területet irányoz elő. abból még üres 1730 faimerülő teendőket. Kiemelten foglalkozik a Főváros és Pest megye közö; éidekű feladataival: ha. A kozművesíthetőség figyelembe vételével az ezredfordulóig Budapesten 320, az övezetben az ivóvízbázis, a Ráckevei (Soroksári) Duna és a kisvízfolyások vízminőségének vádelmével, a vá380 ha telepíthető be; az üres területek nagyobb része tehát csak nagytávlatban lesz felhasznál- ci cementmű és a százhalombattai üzemek okozta levegőszennyezéssel, a hulladékok és a tiszható. títótelepekről kikerülő szennyvíziszap elhelyezésével, végül a Ferihegyi repülőtér által okozott zajterhelés káros hatásainak enyhítésével.- A zöldfelületek fejlesztése keretében a terv a központi fekvésű városrészek rehabilitációja során - A terv Budapest 17 városrészét (a műemlékjegyzékben szereplő kategóriákon falül) városképi a közkertek, a konkrét lehetőségekhez igazodva a lakóterületi parkok fejlesztését irányozza elő; jelentőségű területként védeni javasolja; ezenfelül a két világháború között épült, korszerűsíttovábbi, mintegy 5600 ha parkerdő telepítésére, és ezen túlmenően a biológiailag aktív felületek hető lakónegyedek, valamint egyes peremkerületi központok és néhány övezeti település növelésére tesz javaslatot; az üdülőterületeket a nagyobb tömegek befogadására alkalmas, kö- magjának, településtörténeti, népi építészeti értékeket hordozó épületeinek megóvását irányozzösségi célú tömbtelkes kialakítással, a meglevő vlzparti üdülőterületek bővítésével, korszerűsí- zaelő. tésével, továbbá komplex szabadidő-központok létesítésével fejleszti. — A mezőgazdasági területek a fővárosban és az övezetben egyaránt kb. 6000-5500 ha-ral csökkennek az ezredfordulóig.- Az agglomeráció központrendszerét a regionális terv részben a városközpont kiterjesztésével, részben kilenc városrészközpont kialakításával fejleszti; az övezetben 16 középfokú ellátási központ szervezését javasolja, melyek a főváros fokozatos, részbeni tehermentesítését is megoldják.- A regionális terv - a fővárosi közlekedésfejlesztési terv és az országos úthálózatfejlesztési terv alapján - már a következő másfél évtized során számol a főváros hagyományos főúthálózatát tehermentesítő, elkerülő autópályák (M0), főutak és hidjaik forgalomba helyezésével, ezenfelül a lágymányosi Duná-híd megépítésével is. Bemutatja a fővárosi főúthálózat fejlesztésének szerteágazó feladatait, kiemeli a forgalmas szintbeni vasúti keresztezések kiküszöbölésének fontosságát (a hosszútávú tan/időszakban Budapesten 15, az övezetben 8 helyen) és kerületenként javaslatot tesz a földutak burkolására. Az övezet úthálózatában sűríti a harántirányú (keresztirányú) összeköttetéseket, valamint a másodrendű kapcsolatokat a fővárosi úthálózattal. ! - A vasútfejlesztést koncepció előirányzatai közül a regionális terv csupán a területrendezéssel összefüggő hálózat- és állomásfajlesztési elgondolások bemutatására szorítkozik. A budapesti gyorsvasúti hálózat ütemezett továbbépítésére (3-as metró Újpest-káposztásmegyeri szakasza, 4-as vonal megkezdése, csepeli vonal meghosszabbításai) a közlekedésfejlesztési terv alapján tesz javaslatot; a csak nagytávban esedékes 5-ös vonal és a délpesti hálózat kialakítására több változat részletes vizsgálatát ajánlja.- A vízellátás terve a hosszútávú tervidőszakban az agglomeráció lakásainak 100%-os ellátottságát irányozza alő, ehhez a Fővárosi Vízművek kapacitásának 2,061.000 m3/d, a helyi vízművekének 116.00 mJ/d-re fokozása, a tározótérfogat növelése (Bp-en 550.000 mJ-re, az övezetben 86.000 m3-re), továbbá a hálózat megfelelő fejlesztése, valamint a meglevő vezetékek felújítása is elengedhetetlenül szükséges. I ra 145 ^ ! ~ ^ j| L—" 1 _________________________________________________________________________________________________________________________________,______________________________________ -__________________________________________________________~~~~X
