1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

151

r n ■“] > 1 I A szippantott szennyvizek keze'ését, ártalom-mentes elhelyezését erre alkalmas, vagy alkalmassá A zaj-ás rezgésvédelem célja - a terv regionális léptékét figyelembevéve hogy az agglomeráció tehető — a tervben megjelölt — tisztítókban kell megoldani (Szentendre, Budaőrs-Törökbálint, különböző rendeltetésű területein a zaj- és rezgósszint távlatban ne haladja mag a funkcióhoz ren­Érd, Ócsa, Vác). A szennyvíziszapot a nagy tisztítótelepek környezetében mezőgazdasági célra kell dalt határértéket, hasznosítani. A települések népességét érő túlzott zajterhelés területrendezési eszközökkel csak új létesítmények r A terveztt kommunális szennyvíztisztítók és ipari tisztítótelepek kapacitásának bővítése (és rész- esetében kerülhető el. A zajterhelés mérséklése érdekében általában a zajforrások számának és a ki­ben a tervezett tározótavak megépítése) a hosszú távú időszakban lehetővé teszi a kisvízfolyások bocsátott zajszintnek a csökkentése szükséges, továbbá végre kell hajtani a területi konzekvenciák­vizminőségének egy fokozattal történő javítását. Ez a folyamat a Duna vízminőségére is kedvező kai is járó zajvédelmi intézkedéseket. Ezért a rendezési tervekkel párhuzamosan, azok részeként, hatással lesz. z#í‘és rezgéselhárítási munkarészt kell készíteni. Ennek feladata a zajforrások feltárása (tájékoztató jellegű mérések is szükségesek), a zajzónák kijelölése, illetve a fokozottan védett területek éscsen­» ... ... ... . ,, | övezetek lehatárolása. A regionális terv felhívja a figyelmet néhány területre, ahol csendes öve­A Ráckevei Duna térsége a főváros szennyvízterhelésének csökkentése, ill. (nagytávon) megszun- ^ kialakítását .. tetése, és a szükséges mederkotrás elvégzése után ismét jól használható üdülő- és pihenőterület jevaso ja. >SSZ A településrendezési lehetőségeken túl forgalomszabályozási eszközökkel, zajgátló mémökbioló­giai és műszaki megoldásokkal (növénnyel betelepített zajgátló falak, ill. földművek) kell a zaj- A levegőtisztaság védelmét szolgálja az ipari üzemek káros emissziójának csökkentése. A terv imissziót csökkenteni elsősorban a regionális szennyezést okozó nagyüzemek - DHV, DKV, DCM, Tököli ATEV ­emissziócsökkentését tartja kívánatosnak. Ezek közül az ATEV és a DKV rekonstrukciója a VI. A Ferihegyi és a Tököli rapülótár térségeiben a légi közlekedés zaja által érintett területeken a ötéves tervben befejeződik, a DCM rekonstrukciója várhatóan a VII. ötéves tervidőszakban meg- várható, ill. márt zajterheléseknek megfelelően zajgátló területek kialakítását, az extrém nagy történik, a környező lakóterületek minősége javul. A DHV-ban a széntüzelés továbbra is magma- terheléseknek kitett lakóépületek utólagos épületakusztikai szigetelését kall elvégezni, vagy szük­rad, az emisszió csökkentésére fokozott gondot kell fordítani. A terv javasolja a kisebb volumenű, ^ e$etén # |akóépületeket fokozatosan fel kell számolni, de a települési környezetet jelentősen szennyező ipari források (téglagyárak, nagyobb sütödék, malmok, fonó-és szövőgyáregységek) technológiai, tüzeléstechnikai rekonstrukcióját. A terv az övezetben a fokozott terhelésű területeken a távlati területfejlesztés során kerülte további új lakó- és üdülőterületek kialakítását. A területfelhasznélés halyas megítélése érdekében Helyi jelentőségű a kommunális fűtés és a közlekedés légszennyezése. Az energiaengedélyek •Ibi- a gazdaságossági, közlekedési, közmű- és kommunális ellátottsági szempontok mellett a csendvé­rálásakor a levegőtisztaságvédelmi szempontokat is figyelembe kall venni. A tervezett elkerülő delemre is fokozott gondot kell fordítani, és ennek érdekében részletes helyzetfeltárást kell készl­' utakkal az érintett települések belterülete mentesül az átmenő forgalom légszennyezésétől, (gy a tani. A részletes tervek feladata a helyi jelentőségű ipari üzemek zajemissziójának felmérése és a közlekedési eredetű nitrogénoxiddal, ólomszármazékokkal és korommal terhelt népesség aránya szükséges intézkedések kidolgozása, a forgalomnövekedés ellenére sem növekednék. A települési környezet védelme érdekében alapvető feladat, hogy a települések rendezési terveiben, Az élővilág védelmét - a tájrendezési tervben foglaltak alapján - a természetvédelmi területek ki- azok részeként komplex környezetvédelmi vizsgálat és terv készüljön. A települési környazat fej­alakítása, az erdőterületek fejlesztése, a nem védett tájban a biológiailag aktív felületek növelése lesz tése elsősorban a települések közvetlen életterét jelentő belterületen indokolt. A szakági szolgálja. A vadlétszámot közelíteni kell az erdők természetes vadeltartóképességi szintjéhez. tervek megvalósítása (vízellátás, felszíni vízrendezés stb.) a települési környezet további minőségi A védett területeken az élővilág védelmének elsődlegessége mellett lehetővé kell tenni a látoga- romlását magakadályozza. Hosszú távon - különösen a csatornázás fejlesztésével — javítható a tást, az ismeretszerzést és az ismeretterjesztést. környezetminőség. Kedvező települési környezetminőség eléréséhez biztosítani kell a napi pihe­nés, rekreálódás lehetőségét. A hulladékártalmatlanítás a települési környezet fejlesztésének, védelmének szempontjából is kiemelt fontosságú. A környezeti hulladékgyűjtő rendszerek részben már kialakultak, ennek tar- A hosszú távra tervezett környezetvédelmi feladatok megvalósítása esetén megállítható az agglo­vezett továbbfejlesztésével a gyűjtés színvonala javítható, az ellátottság 1990-re 80%-ra, 2000-re meráció környezetminőségének további romlása, sőt egyes környezeti elemek tekintetében számot­85—90%-ra növelhető. A terv arra irányul, hogy minden övezeti hulladákelhelyezési körzethez tevő javulás is elérhető (felszíni vizek bakteriológiai szennyezettsége, rekultiváció, kommunális legalább egy, megfelelően kialakított, vagy kialakítható, hosszú távon is elégséges kapacitású hulladékok ártalmatlanítása, a levegő kéndioxid-szennyezése.) területet biztosftson. Ez hót költségvetési üzem esetében kisebb kompromisszumok (védőtávolság mérséklése stb.) árán megoldható, két üzem esetében meg van oldva. (Csornád, Sződ-Csórög). A pilisvörösvári költségvetési üzem számára csak a bányaművelés felhagyása után jelölhető ki Az ezredforduló után tovább kell folytatni a környezeti elemek szennyezésének csökkentését, a a hulladéklerakóhely. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Nagykovácsi települési környezet javítását, hulladékelhelyezése jelenleg megoldatlan. A terv alternatív javaslatot tartalmaz: a még működő pilisborosjenői, ill. a solymári agyagbánya lerakóhellyé való átalakítását. Más helyen a hulladék­elhelyezés csak költséges műszaki megoldással lehetséges, mert az a térség karsztos terület. Fontosabb feladatok: Az esetleges környezetszennyezés elkerülése érdekében (földtani, közegészségügyi, település- ~ #l kel14rn'‘ bo9Y ,z övezet minden bójához eljusson az egészséges ivóvíz; környezeti okok miatt) több, a tervben ábrázolt községi (pl. az FKFV kezelésében levő ” • kor5zerd szennyvíztisztítók építésével meg kell odlani a szennyvizek biológiai tisztítását kerepestarcsai) szeméttelepet kall rövid távon megszüntetni. Az övezetben keletkező — több- ÍP*- Dél-Buda, Csepel II. III. ütem stb.); ' ségében nem veszélyes - ipari hulladék a kommunális hulladékkal együtt helyezhető el. Az “ csökkenteni kell az ipar és a közlekedés légszennyezését, izotóp-hulladékok továbbra is a püspökszilágyi lerakóba szállitandók. Az övezetben a korlátozott — 1oFytatn' ked 82 'ParterDI®tek rekonstrukcióját; hulladékelhelyezési lehetőségekre való tekintettel a fővárosi hulladékok lerakására csak rövid " csökkenteni kell a lakókörnyezetet terhelő zajszintet; távon van lehetőség (Vecsés, Kerepestarcsa, Csornád). A vecsési telep töltése a helyi TSZ és az " folytatni kell az elavult városrészek rehabilitációs átépítését; FKFV között létrejött megállapodás alapján történik. Mivel a községi szeméttelep már kimerült — teljeskörűvé kell tenni az övezetben a kommunális hulladék elszállítását, ezen a telepen kell elhelyezni a közeli települések hulladékait is. Távlatban a solymári, illetve a pilisborosjenői - felhagyásra kerülő - agyaggödrök a fővárosi hulladék elhelyezésére is számításba vehetők. A hulladákelhelyezési problémákat enyhítené a hulladéktakarékos technológiák széles­körű elterjesztése, az újrahasznosítás és a másodnyersanyagok visszanyerése. . /X : j __________________________________________________________________ | i —— r

Next

/
Oldalképek
Tartalom