1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
119
— p— iraiiFF^ —| —i i 1 I i i i \ 1 1 3.9.2. CSATORNÁZÁS Az ezredforduló után nagytávon fejeződik be az észak-csepeli telep II. és Ili. ütemének megépítése, valamint a dél-budai telep üzembehelyezése. Budapest és részben az övezeti települések szenny- és csapadékvizeinek befogadója a hegy és viz- A tisztítótelepek kiépítésével egyidejűleg jelentős feladat a szennyvíziszap elhelyezése. Ha a főrajzi adottságok miatt a Duna. A főváros és az övezeti települések közműszolgáltatásai közül a lég- város szennyvfztisztitási programja megvalósul, évi 7 millió m3 97% víztartalmú szennyvíztisztító F elmaradottabb a csatornázás és szennyvíztisztítás. A főváros lakásainak 83%-a, az agglomei ációs telepi iszap keletkezik. Az iparban keletkező szennyvíziszapot további 0,5 millió m3-re becsülik. övezet településeiben a lakások 14,8%-a van a közcsatornába kötve. A főváros határán belül az iszap ártalmatlanítására és lerakására megfelelő hely nincs, ezért Budapest területén kivül kell gazdaságosan elérhető területeket kijelölni az iszap elhelyezésére. A Fő- A Duna főváros fölötti szakasza erősen szennyezett, amelyet tovább ront a budapesti szennyvíz. városi Csatornázási Művek által irányított kísérleteket tovább kell folytatni. Ez idő szerint végleA fajlagos vízfelhasználás és csatornázottság arányának növekedése miatt a Duna vízminősége ges megoldásnak az iszap mezőgazdasági felhasználása látszik, de ennek meg kell teremteni az előfokozatosan romlik, ezért környezetvédelmi, vízellátás-fejlesztési okok miatt a teljes agglomerációs feltételeit. Az első átmeneti depóniatelep kijelölése már megtörtént Fót térségében 300 m3/d térségben a szennyvíztisztítás megoldása halaszthatatlan. mennyiségre. A távlatban keletkező szennyvíziszap elhelyezésére a Főváros feltáró tanulmányt készítetett a VIZITERV-vel, amely a Pest megyei térségeket megvizsgálva, az iszap lerakására A fővárosi csatornamű fejlesztésének végcélja az, hogy a főváros teljes beépítendő területétől a Mende térségét javasolja. Ez a terűin az agglomeráción kivül esik, a lerakás lehetőségében megállaszennyvizeket zárt csatornahálózat gyűjtse össze. Ez alól csak ott tehető kivétel, ahol laza (családi- podás nem jött létre. Az iszapot az elszállításig, illetve további felhasználásig a szennyvíztisztító házas, kertes) beépítés marad, ás a szennyvizek elszikkasztása a kedvező talajadottságok követkéz- telepek területén belül kell elhelyezni. Az ipari szennyvizeket iparterületen belül külön kell tisztében a felszín alatti ivóvíz-készleteket nem kárositja. Egyes alacsony beépítésű peremkerület- títani, mert az a biológiai tisztítás hatásosságát erősen csökkenti és a csatornák anyagára káros, részek kivételével a csatornázás távlatban is egyesitett rendszerű, tehát a hálózat a főváros túl- Meg kelt szün'etn'a szennyvizek bevezetését a Ráckevei Dunába, nyomó részéről a csapadékvizeket is maradéktalanul elvezeti. A főváros szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának programja rögzítette a szennyviz- A csatornahálózat kiterjedésével a jelenleg elvezetett közel 1.0 millió m3/d becsült szárazioei tisztítók vízgyűjtő-területét és azoknak az agglomerációs településeknek a korét is. melyek szennyszennyvfz 2000-re 1,7 millió m3 -re emelkedik. Elérendő cél a fővárosban a csatornázott lakások víztisztítás szempontjából a három telephez csatolhatók. arányának 85%-ról 90-92%-ra emelé*. A főváros beépített területének 1983*en 64%-a volt csa- Az éaak.burÍM()eíti telephez Budán az Aranyhegyi petáktól északra. Pesten . Hungária körút, tornázva, ezt a Fővárosi Csatornázás. Művek előtervezete szerint 1990-ig 70%-ra kell növelni. Kerepesi úttól északra eső terület tartozik. Kiemelt feladat a szenny- és csapadékvíz elvezetése a lefolyástalan (mély) területekről. Lefolyás- Budakalász a békásmegyeri hálózathoz csatlakozik, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár, Pilistalan területek részben természeti adottságok, másrészt hibás mesterséges beavatkozás (feltolté- borosjenő. Üröm szennyvizei a soíyméri tisztítóteleptől, annak megszűnése után, nyomócsövön sek, kiemelt szegély stb.) következtében keletkeznek; ahol • magas talajvízben a szennyvíz el- juttathatók az Aranyhegyi patak völgyében vezetett fővárosi csatornába. I • szikkasztása nehéz és csak közvetlenül a talajvízbe lehetséges Elsődleges feladat a felszíni víz- _ , . ... . , .. . . .... . ___._.__... . . , .. ._ . " ' ... ... ... . A Dunakeszi regionális rendszer, amely God, Fót és Mogyorod szennyvizeit is összegyűjti, a jelene lvezetés megoldása, de mérlegelni kell a szennyvízelvezetés egyidejű kiépítését is. U| parceltázá . . .. . , " . , - . ,, / . , , . . 7 ... , sok során .1 kell készítem ez ut.k megasági szabályozását is. hogy újabb lefolyástalan területek ^ ^ wmócsort csatlakozhet a jelenleg már épulo káposztásmegyer, lakótelep ne keletkezhessenek. gyűjtőcsatornájához. Az észak-csepeli szennyvíztisztító telep vízgyűjtőterülete: Budán az Aranyhegyi és Hosszúréti A területrendezési elképzelésektől függően jelentős főgyűjtőket és átemelőket kell építeni, ame patak közötti terület, a pesti oldalon a Hungária körúttól, a Kerepesi úttól délre eső terület, lyek a lakásépítés alapfeltételei. A terv megkülönbözteti azokat a főgyűjtőket, nyomócsöveket, A budai oldalról fogadja Nagykovácsit, a pesti oldalról Csömör, Kerepestarcsa, Nagyterese szennyamelyeknek a megépítése a műszaki-gazdasági feltételek mérlegelésével 2000 után várhatók. - vizét a XVI. ker. Szabadság úti csatornán, majd a ferihegyi főgyűjtőn fogadja Gyál, Vecsés szennyA főgyűjtők végpontjain átemelő telej>ek szükségesek. Be keli kapcsolni az ellátatlan perem- vizeit, melyhez Üllő, Gyömrő és Ecser, nagy távlatban E cseren keresztül Maglód is kapcsolódik. . kerületeket a csatornázási rendszerbe. Az elavult közcsatornák és szivattyútelepek átépítését A dé|-buiJai szennyvíztisztító telep vízgyűjtőterülete a Hosszúréti pataktól délre fekvő terület és gyorsítani kell. A közlekedési és városrész-rekonstrukckJkkel összehangoltan, a csatornákat is Csepel. Helyét a főváros határában a Duna mellett jelölték ki. A környékről nagytávlatban 2000 fel kell újítani. után idekapcsolódik Budaőrs, Törökbálint és Budakeszi. Megoldásra vár a jelenleg csatornázatlan külső kerületek alapfokú központjainak fejlesztése. Az övezet településeiben a jelenlegi 14,8%-os csatornázottságot 65-85%-ra kell növelni, amellyel mert ezek a területek távlatban is csak részben lesznek a vízelvezető rendszerbe bekapcsolva. 125.000 m3/d szennyvíz közcsatornán való elvezetését és tisztítását kell megoldani. A fejlesztés során kívánatos, hogy a városok, valamint a környezetvédelem szempontjából kiemelt területek A befogadó Duna szennyvízterhelésének csökkentése érdekében a szárazidei szennyvizet bioló- (budai karsztos terület, szentendrei és ráckevei Duna menti üdülőterületek) 80-90%-os csatorná- giailag is meg kell tisztítani. zottsági szintet érjenek el. A fejlesztés eredményeként 2000-ig három település (Csornád, Maglód, Csobánka) kivételével valamennyi településben lesz kozesatornás szennyvízelvezetés. A szennyvíztisztítást három tisztítótelep létrehozásával koncentráltan kell megoldani, a kiépítésnek megfelelő alábbi sorrendiséggel: A főváros szennyvízelvezetésének és szennyviztisztitásának programja az alábbi, agglomerációs észak-budapesti telep 560.000 m3/d településekből érkező szennyvízmennyiségeket veszi figyelembe: észak-csepeli telep 1.360.000 m3/d dél-budai telep 132.000 m3/d 2000-ben a becslések szerint a teljes területről közcsatornával elvezetett szennyvízmennyiség • 140.900 m3/nap lesz (csatornával ellátott állandó népesség 298.000 fő). A szennyvíztisztítási program ütemezése 2000-ig: Ebből:- a budapesti rendszerbe köt 43.950 m3/d — 72.000 m3/d kapacitásra bővült a dél-pesti telep; — regionális vagy több település közös tisztítótelepiére kerül 77.350 m3/d — üzembehelyezték az észak-budapesti telep I. és II. ütemét 280.000 m3/d teljesítménnyel, a kap- - egyedi tisztításra kerül 19.600 m3/d csolódó létesítményekkel együtt; ______________ — megkezdik a tervezett észak-csepeli telep I. ütemének - 420.000 mJ/d - építését, a kapcsolódó ÖSSZESEN: 140. 900 m3/d létesítményekkel együtt. /(/ í I 97 i ---------------____jL__________^-----------------------4---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------------
