1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
103
r r~ —i --T 1 • [ 3.7. INTÉZMÉNYTERÜLETEK, INTÉZMÉNYELLÁTÁS A közösségi és közellátási intézmények (továbbiakban ellátó-szolgáltató intézmények) működési jellegük szerint: — államhatalmi és államigazgatási szervek, társadalmi szervezetek intézményei, ( A budapesti agglomeráció intézményhálózatát elsősorban a településrendszer központjaiban — oktatási és művelődési intézmények, , kívánatos fejleszteni, a központok területén, illetve a központi funkcióra kijelölt településekDen — egeszségvédelmi és szociális intézmények, ' célszerű intézményterületeket kialakítani. „Tiszta intézményterület csak kivételes esetben és vi- — kereskedelmi szolgáltató és vendéglátóipari intézmények, szonylag kis területigénnyel (pl. a tömbrehabilitációs tevékenység keretében, új lakótelep építke- — sport, üdülő és idegenforgalmi intézmények, zések intézményi bokrainak kialakítása során) létesíthető. Az intézménytelepítés szempontjából — egyéb intézmények, létesítmények, nagy figyelmet kell fordítani a foghíjtelkek optimális hasznosítására. Az egyes alap-, közép- és felsőfokú intézményeket egymástól eltérő elvek alapján kell telepíteni. A regionális terv a kommunális intézményi infrastruktúra elemei közül az alábbiak területi össze függését elemzi: Az alapellátás vonatkozásában - mind az övezetben, mind pedig a fővárosban - egységes szempon- 1 ■ tokát kell figyelembe venni. A lakókörzeti alapellátás „szórtan"' helyezendő el. Egyedül a telepsze- A középfokú ellátás köréből: rű lakásépítkezés térségeiben lehet indokolt bizonyos koncentrált telepítés, intézményi bokrok középiskolák, szakmunkásképzők, formájában. Az életkörülmények alakulása szempontjából igen fontos az alapellátás fokozatos ni- szakiskolák, művelődési központok, vellálása az agglomeráció teljes területén. városi, kerületi könyvtárak, szakorvosi rendelőintézetek, A középfokú ellátás jelenleg még nem teljesen kialakult rendszerét az agglomeráció sajátos, nem általános kórházak, hierarchikus központrendszere alapján célszerű szervezni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a szakosított üzletek, áruházak, szolgáltatóházak, középfokú intézmények megközelítési ideje tömegközlekedési eszközzel se haladja meg a 30 per- szállodák, éttermek, idegenforgalmi irodák, cet. A középfokú intézmények többségét a főváros területén a városrészközpontokba, egyes spe- sportpályák, tornacsarnokok, ciális esetekben a főváros területére eső településcsoport — központokba kívánatos koncentrálni, városi, kerületi tanácsok, tömegszervezetek, de egyéb forgalmi csomópontokban (elsősorban a kerületi központokban) elhelyezhetők. Az új városi hivatalok, igazgatóságok.- most kiépülő, vagy távlatban kialakítandó — városrészközpontok építése során területet kell biztosítani a középfokú ellátó-szolgáltató jellegű intézmények számára. Ezeken a területeken A felsőfokú ellátás köréből: v fokozottan lehet integrált és flexibilisen felhasználható intézményeket létesítem. A jelenleg más főiskolák, egyetemek, színházak, beépítésű városrészközpontok egy részében egyéb szempontok miatt is szükségessé válik azok re tudományos könyvtárak, konstrukciója, vagy rehabilitációja. Az átépítés keretében a középfokú intézményeket foghíjak klinikák, tudományos kutató szervezetek, 1 beépítésével, vagy új intézmény-területek létesítésével koncentrálni kívánatos. nagyáruházak (minőségileg magasabb színvonalú és méretű egységek), stadionok, Az agglomerációs övezetben a középfokú intézményeket a középfokú központokba kívánatos el- fővárosi megyei tanács, tómegszervezetek, fővárosi és megyei hivatalok, helyezni. Az intézmények méretezése során a vonzáskörzet és az időszakos üdülönépesség igényeit igazgatóságok kell számításba venni. Hosszú- és nagy távon a középfokú központokban minimumként az alábbi intézmények megépítését célszerű figyelembe venni: Az ellátó- szolgáltató infrastrukturális intézményhálózat iránti mennyiségi igény elsősorban a meg- középfokú kereskedelmi létesítmény (áruház), levő hiányok mielőbbi pótlását teszi szükségessé, majd a népesség számának és összetételének ala- középfokú oktatási intézmény (területi gimnázium, adottságokhoz és a lakossági igényekhez al- kulásától függően alakul. A mennyiségi hiányokat részint az intézmények tervszerű telepítésével, kalmazkodó szakoktatási intézmény, esetleg a két típus integrációja), részint a meglevő intézményhálózat kiegészítésével, bővítésével kívánja a terv pótolni.- középfokú művelődési (és a szabadidő eltöltése célját szolgáló) intézmény, esetlegesen oktatási létesítménnyel integráltan, A regionális rendezési terv az intézményfejlesztés vonatkozásában az elvárható homogén közép- középfokú járóbetegellátó egészségügyi intézmény (szakrendelő intézet, gondozó intézet). felsőfokú ellátás kidolgozására vállalkozott, de nem vizsgálhatta az említett sajátos, további ellátási igényeket. A jelenlegi intézményhálózat kiegészítse, korszerűsítse egyben minőségi igényeket Az agglomerációs övezet középfokú központjainak kiépítése során szintén a nivellálásra kell tőre- •* kielégít, e tekintetben a legfontosabb építési feladat az intézményhálózat rekonstrukciója, kedni, tehát a jelenleg még szinte teljesen ellátatlan, elmaradott településeket kell időben előbbre ütemezni. Ezt indokolják a távlati munkaerőellátás érdekei, valamint a népességveszteség elkerü- Az egész térségben kiemelt feladat marad a hosszútávú tervidőszakban a demográfiai hullám tovalése is. A középfokú központok építése, illetve gyorsütemű fejlesztése a főváros intézményeinek gyűrűző hatásával összefüggő oktatási létesítmények iránti, időben változó szükségletek kielégítése; fokozatos tehermentesítése, a területileg kedvezőbb ellátás érdekében szükséges. A minőségi igé- a* egészségügyi ellátásban az időskorúak magas aránya miatt a fekvőbetegellátás feltételeinek javínyeket szolgáló, vagy ritkábban igénybevett középfokú intézmények vonatkozásában Budapest tása, az intézményhálózat kiszolgáló létesítményeinek építése és & felújítások, rekonstrukciók folyregionális szerepe hosszú távon is megmarad. Budapest nyújtja az agglomeárció településeinek a tatása, minőségi szolgáltatást, illetve a „választékot"'. A fővárosban új orvosi körzetet, illetve gondozóintézetet és szakorvosi rendelőintézetet csak a kon- A fe'sőfokú intézmények telepítése során elsősorban a Nagykörút vonaláig terjedő belső rehabili- centrált lakásépítés területein (Káposztásmegyer, Dél-Csepel, Szentlörinci út) kell telepíteni. Az tációs terület, a Víziváros, de egyes — főleg országos jelentőségű — intézmények (Nemzeti Színház, ezredfordulóig mintegy 150 ezer m 2 intézményterület; a gyógyszertári létesítmények építési lágymányosi egyetemi város) telepítésekor az emlitett térségen kívüli terület is számításba vehető. igénye közel 5000 mJ. Az övezetben fejlődő középfokú ellátás további fővárosi férőhelyeket szaA hosszú táv másod k felében (az 1990-es években) a két budai belső városrészközpont (Moszkva badít fel, így a fejlesztés az ellátás színvonalát javítja. A 22 mh-es Semmelweis megyei szakorvosi tér, Móricz Zsigmond körtér) rekonstrukciós bővítése során felsőfokú (kulturális, kereskedelmi- rendelő Speciális — az övezeti hálózatból hiányzó — ellátási igényeket elégít ki. szolgáltató) intézmények telepítését is célszerű előirányozni. A budapesti városrészközpontok az övezet (és a főváros napi munkaerővonzási területének) speciális ellátását is szolgálják. A fekvőbetegellátás javítása többirányú építési feladatot jelent. A legfontosabb a fővárosi kórházak rekonstrukciójának folytatása. Új fejlesztésekre az elkerülhetetlen avulások, a tartósan szünetelő ágyak pótlása és a minőségi típusú rekonstrukciók következtében csökkenő számú ágyak miatt Az intézményhálózat fejlesztési terve a fővárosban és az agglomerációs övezetben egységes ellátási lesz szükség. Új kórház telepítését Észak-Pest térségében irányozza elő a terv. A Pest megyei színvonal elérése érdekében egységes elveken, főleg a minél jobb elérhetőség kritériumán alapul. - ezen belül az övezeti - lakosok ellátását szolgáló intézmények közül a Semmelweis Kórház TáJ j /fOj> 75 ^ % í—.- T ~~ 7 WT — -3 i 1