1985. szeptember 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
A kerületi tanácsok részére differenciáltan megállapított fejkvóta, a fővárosi prioritásokat előtérbe állító új céltámogatási rendszer, valamint a kerületekhez szabályozott saját bevételek körének bővítése jelentősen növeli a kerületi forrásokat. Ennek eredményeként a VII. ötéves tervidőszakban a működtetési kiadások 39—41%-át, a felújítási kiadásoknak az I. változatban 75%-át, a II. változatban 70%-át, a fejlesztési pénzeszközöknek pedig 19-20%-át a kerületi tanácsok használják fel. Az új szabályozás értelmében a kerületi tanácsok felújításokra 40%-kal, fejlesztésekre 80%-kal több pénzeszközt használhatnak fel, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A főváros kerületeinek - 1985. év eleji - alapfokú infrastrukturális ellátottságát a fontosabb mutatók alapján vizsgálva megállapítottuk, hogy több területen még ma is jelentősek a különbségek. A közmű, kereskedelmi, egészségügyi, szociális és oktatási ellátottságot együttesen tekintve a kerületek egymástól jól elkülöníthető csoportokba sorolhatók. Nyolc kerület esetében - a többi kerülethez mérten - az elmaradás számottevő, egy kerületnél (XVII.) pedig kifejezetten nagy. E különbségek mérséklése érdekében a kerületi tanácsok VII. ötéves normatív fejlesztési lehetőségét jelentő fejkvóta differenciált megállapítására a 4. számú mellékletben teszünk javaslatot. A népességarányos normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) elsősorban olyan alapvető fejlesztési célok megvalósítását hivatott elősegíteni, mint a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó telepszerű magánerős lakásépítés területelőkészítése és kapcsolódó beruházásai, az egyedi szervezésű lakásépítéshez tanácsi telkek kialakítása, általános iskola, óvoda, bölcsődefejlesztés, napi cikk kereskedelmi hálózatfejlesztés, közműhálózat, út-járdaépítés, öregek napköziotthona létesítés. Népes- U ségarányosan a kerületi tanácsokhoz szabályozni javasolt fejlesztési lehetőség összesen 3,4 milliárd Ft, amely a fővárosra központilag megállapított összeg 30%-a. A kerületi tanácsok részére az új céltámogatási rendszer keretében a főváros rendelkezésére álló fejlesztési lehetőségből meghatározott célokra és feltételekkel 2,5 milliárd Ft-ot javasolunk biztosítani a fővárosi priorizált feladatok megvalósításának ösztönzésére (6. sz. melléklet). A cél- támogatás kétharmada a lakásellátás javítását szolgálja, a további egyharmad a közműellátás, ; a kereskedelem és az oktatás fejlesztési feladatainak végrehajtását segíti. A kerületi tanácsoknak a fentiekben biztosított (fejkvóta, céltámogatás) fejlesztési lehetőségén kívül a Fővárosi Tanács állapítja meg az út-híd korszerűsítés támogatását is (5/c sz. melléklet). A kerületi tanácsok biztonságos gazdálkodási lehetőségét és kiemelt előirányzatait - az 1986. évtől érvényes feladatmegosztást figyelembe véve - az 5/b sz. melléklet, a fedezetül szolgáló forrá- r sokat az 5/a sz. melléklet tartalmazza. A szabályozott bevételek között a vállalatok által befizetett VKH 40%-át az 1985. január 1-i lakónépesség számarányában célszerű a kerületek rendelkezésére bocsátani. Kivételt képez a VI. és VIII. kerület, ahol a VKH 30%-át,a VII. kerületben pedig 25%-át javasoljuk átengedni, míg az V. kerületben a lakossági adóbevételeket javasoöuk megosztania túlfinanszírozás elkerülése érdekében. A kerületi irányszámok a kerületi tervkoncepció készítésének céljait szolgáják. Nem tartalmazzák a kerületek egyéb (érdekeltségi) bevételeit és az ezzel kapcsolatos kiadásokat, továbbá a lakóház- i felújítások előirányzatait sem, amelyet a koncepció elfogadását követően a részletes tervezési szakaszban bocsátunk a kerületek rendelkezésére. W\ :
