1985. szeptember 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

152

A lakáskérdéssel kapcsolatban egy eltérő konkrét javaslata

van az anyaggal szemben. Véleménye szerint nagyobb hasznot

jelentene a főváros lakosságának, a 97 ezer 54 m^-es lakás épi?

tése helyett 93 ezer 55,6 m átlagos alapterületű lakás építése .

A főváros fejlődésében óriási lépés volt a szociális körülményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolása. Azonban azóta pontszerűen egy-egy utcában, egy-egy egységes városrészen belül 2-3-4 ház, esetleg több ház is megérett a bontásra.

Kéri, hogy a VII. ötéves terv előkészítése és munkája során készüljön felmérés ezekről a szétszórt, súlyos állapotban lévő, a szociális körülményeknek nem megfelelő lakásokról, és ezeket külön elbírálás alá vonják.

A koncepciónak egyik uj vonása az un."osztályozott fejkvóta" a felújítási hitelek megosztásában. E szerint a fővárosi fejlesztési alapok 30 %-a kerül ki közvetlen kerületi felhasználásra és 70 %-a központi alap. Talán majd a részletes tervezésnél néhány szóval meg kell indokolni, hogy fedi-e ez az arány a

6. oldalon lévő feladatmegosztást, hogy mely feladat kerül ki * a kerületek és mely marad a főváros hatáskörében.

Végezetül említést tesz az agglomerációval kapcsolatos 3. bekezdésről, amely a kettős lakáskérelmezési lehetőséggel foglalkozik. A kezdeményezést jónak, előremutatónak tartja.

}

Ráday Mihály hozzászólásában elmondja, hogy a XXII. kerületi fővárosi tanácstagok csoportja megtárgyalta az anyagot és pozitivan értékelte a munkát.

Az 54 m -es átlag alapterületű lakások helyett nagyobb lakásokat kellene építeni, bár az anyagi lehetőségekkel tisztában van.

1 Wm- ■ ^ M -------------------------------------------- 9 w. i________________________________■—*—■------J- 9 -