1985. szeptember 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
12
A fejkvóta országosan egységes mértékét — az infrastrukturális ellátottságban levő jelentős területi különbségeket figyelembe véve - a helyi tanácsok között differenciáltan lehet megállapítani. A Fővárosi Tanács lehetőséget kapott arra, hogy az egyébként helyi tanácsi gazdálkodási lehetőséget jelentő fejkvótát - az 1. sz. és 2. sz. melléklet szerinti feladatelhatárolás alapján - a kerületi tanácsokkal megossza. A népességarányos fejlesztési lehetőség a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó alapvető fejlesztési célok megvalósítását hivatott elősegíteni. Ezen túlmenően a Fővárosi Tanács állapítja meg a ' . céltámogatások körét, az egyes támogatási célokra előirányozható összegeket, az azokhoz való hozzájutás feltételeit. Az új tanácsi szabályozás kétféle tartalékolási kötelezettséget ír elő a tanácsok számára. A tervezési tartalék a szabályozott bevételek és az állami támogatás együttes összegének 1%-a, amelyet a Fővárosi Tanácsnak kell - feladat nélkül - megterveznie azért, hogy az esetleg kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzetben a feladatok sérelme nélküli visszavonulás lehetőségét biztosítsa. Ez a főváros fejlesztési célú felhasználási lehetőségeit 2 milliárd Ft-tal mérsékeli. A tervezési tartalékon kívül a tanácsok gazdálkodási tartalékot is kötelesek képezni, amelynek ajánlott mértéke 2%. Ez a tartalékolási kötelezettség egyaránt vonatkozik a fővárosi és a kerületi tanácsokra is. A tanácsi gazdálkodás új, a normativitást eddigieknél jobban érvényesítő szabályozó rendszere é természetesen nem zárhatja ki teljesen annak lehetőségét, hogy a kiadásait és a bevételeit nem reálisan felmérő, a döntéseit nem kellően megalapozó kerületi tanácsnál átmeneti vagy tartós pénzügyi hiány keletkezzék. A kerületi tanácsi pénzügyi nehézségeket elsősorban a gazdálkodási tartalék terhére vagy egyéb módon (hitelfelvétellel, átvett pénzeszközzel, egyes feladatok halasztásával vagy törlésével) önerőből kell feloldani. Csak kivételes esetben, kizárólag a működtetés biztosítása érdekében kerülhet sor arra, hogy a Fővárosi Tanác%gazdálkodási tartaléka terhére - szankciók alkalmazása mellett — rendezze a kerületi tanács pénzhiányát. Az új szabályozási rendszer tehát a nagyobb gazdálkodási önállóság mellett, minden szinten fokozott felelősséget támaszt a tanácsi tervező és gazdálkodó szervekkel szemben. 2. A városfejlesztés, fenntartás és működtetés VII. ötéves prioritásai A VII. ötéves tervidőszakban a váró fejlesztésben a mennyiségi igények egy részének kielégítése , mellett a rekonstrukciók, a felújítás jellegű feladatok bővítése indokolt. A lakosság ellátásában, az igények minőségileg magasabb színvonalú kielégítésében az eddigieknél nagyobb részt kell vállalni a meglevő intézmények és hálózatok teljesítő- és ellátóképessége növelésének, valamint az igényeknek megfelelő strukturális átalakításának, hasznosításának. Az eddigieknél jobban kell érvényesíteni az esztétikus, célszerű és gazdaságos városfejlesztést, az ésszerű és takarékos gazdálkodást. Minden területen konkrét és eredményes intézkedéseket kell tenni a belső tartalékok feltárására, a pazarlás megszüntetésére, pénzkímélő megoldások széles körű alkalmazására, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek legésszerűbb, a lakosság ellátását legjobban szolgáló felhasználására. Ezen alapvető követelmények érvényesítésére minden tanácsi ágazatban a VII. ötéves tervjavaslat készítésével egyidejűleg részletes programot kell kidolgozni. ■>.] %f-7 -
