1985. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

30

~ r™ n 18 A kitelepítéseket központi eszközökből is ösztönözni kell, összekapcsolva a vidéki tér­ségek területi fejlesztésével. A kitelepítést elsősorban a könnyű-és a gépiparnak munka­erőigényes és kvalifikált szakmunkát kevésbé kívánó, munkaerőhiánnyal küszködő, valamint a vegyiparnak környezetszennyező és városrendezési szempontból megszünte­tendő üzemei körében kell szorgalmazni. A főváros iparában a gépipar fejlesztése továbbra is elsőrendű feladat maradjon. Az elektronikai iparnak a központi fejlesztési programban előirányzott fejlesztései közül a többség a budapesti telepeken valósuljon meg. Az alkatrész- és részegységgyártáson kívül a fővárosnak kiemelkedő szerepe legyen a hírközlési berendezések és rendszerek, a stú­dió- és számítástechnikai, adatátviteli és gyógyászati berendezések, a védelmi és irányí­tástechnikai rendszerek műszaki fejlesztésében és gyártásában. A könnyűipar differen­ciáltan, a textil-, textilruházati és a cipőipar elsősorban a vidéki kapacitások fejlesztésé­vel és a fővárosi üzemek erőteljes szelekciót is megvalósító rekonstrukciójával fejlődjön. A fonó-, szövéselőkészítő, szövő- és konfekcionáló tevékenység egy része megszünteten­dő, illetve kitelepítendő. A gyógyszeriparban a munkaigényesebb kikészítő-és csomago­lási kapacitásokat, valamint a gumiipart vidéken célszerű fejleszteni. A főváros elavult élelmiszeripari üzemei közül elsősorban azokat érdemes felújítani, ame­lyek a lakosság napi ellátását szolgálják (a tej-, az édes-, a sütő- és a söripart). Az eddigi szinten tartva kell fejleszteni a bor-, a baromfifeldolgozó- és konzervipart. A távolsági lisztbeszállítás arányának csökkentése végett az agglomerációban a meglévő malmok egy része korszerűsítendő, s meg kell vizsgálni egy új malom felépítésének indokait és lehető- ségeit. A húsipari felújítás — a biztonságos ellátást megtartva — elsősorban a sertésfeldol­gozó üzemek felújítására irányuljon. Avégett, hogy a feldolgozás gazdaságosabb legyen, sa szállítási költségek csökkenje­nek, erősíteni kell a termőhelyi feldolgozást, s ezzel kapcsolatosan csökkenthető a fővárosi feldolgozóipari üzemek (a növényolajipar bizonyos tevékenységei, stb.) . száma. Az iparban foglalkoztatottak száma az időszak folyamán összességében tovább csökken, s a fővárosban az ezredfordulóra mintegy 300 ezer lesz. Legyen nagyobb szerepük a fővárosi vállalatoknak és intézeteknek a műszaki és tudomá­nyos fejlődésben, az eredményeknek a termelésbe állításában, a kutatás és a termelés , . kapcsolatának erősítésében, bővüljön a felsőoktatási intézmények és a vállalatok kapcso­latainak köre. Az irányítást korszerűsítve növelni kell a fővárosi vállalatok vidéki egységeinek önállósá­gát, s hogy kihasználhassák belső tartalékaikat és a helyi adottságokat, meg kell erősíte­ni belső irányítási és érdekeltségi rendszerüket. Az övezet iparát a fővárosi ipar kooperációs igényeinek megfelelő ipari szerkezet irányá­ban úgy kell fejleszteni, hogy - főképp a meglévő bázisokon - növekedjen a kisebb és a közepes méretű gazdálkodó szervezeteknek a száma, erősödjön a háttéripari tevékeny­ség. Azért, hogy az övezet ipara rugalmasabbá, a piacra érzékenyebbé váljon, fejlődnie kell a tanácsi és a szövetkezeti iparnak, erősnek kell maradnia a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységének, s fokozni kell az ipari szolgáltatások teljesítményét. ^ *--------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom