1985. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

24

[r 1 12 vidéki telephelyek gazdasági önállóságának növekedésével pedig gyengül a fővárosi székhelyű vállalatoknak a termelésirányításban betöltött szerepe. Az övezetben - fő­képp a kilencvenes ;vek elején - fokozottabban kell fejleszteni a fővárosi iparral együttműködő háttéripari kis- és középüzemeket és a mezőgazdaságnak az ipari tevé­kenységét. A fővárosban a beruházási jellegű építések száma az időszak második felében valószí­nűleg nő, az építési kereslet összetétele a magánerőből való lakásépítés és a felújítások, helyreállítások irányában módosul. Erősödik a magánerőből való lakásépítkezéseken is hasznosítható technológiáknak és mérséklődik a házgyári technológiáknak a kereslete. Az övezetben nő az építőipar iránti igény, főképp az alap- és középfokú infrastruk­túra fejlesztése és a felújítások szaporodása miatt. — A térség mezőgazdaságának fejlődésében hosszú távon is tartós irányzat marad az, hogy a termelést az alaptevékenységben foglakoztatottak számának és a művelésbe vont földterületeknek a csökkenése útján növelik. A művelésbe vont földterület csök­kenésének üteme valamelyest lassul, de az ezredfordulóig a szántóterület 7-8, a szőlő- terület 11-13, a gyümölcsösök területe pedig valószínűleg 15-20 százalékkal csök­ken. A ténégben a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztése miatt valószínűleg mint­egy 5 000 lektámyi termőterület kiesik, a zöldövezet bővítése végett mintegy 5 500 hektárnyi erdő telepítendő. A főváros és az övezet közötti munkamegosztás módosul, fővárosunkban tovább csök­kennek a mezőgazdasági feladatok, de mérsékelten fokozódik az üzemek lakosságellá­tó és szolgáltatási tevékenysége, a kertekben a termelés. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyre nagyobb szükség lesz rá, hogy pótolják az elhasználódott gé­peket, s javítsák az infrastrukturális föltételeket. y — A főváros közlekedési terhelése valószínűleg tovább nő, bővül a térségen áthaladó — elsősorban nemzetközi — személy- és teherforgalom, sokasodnak az üdülési, kirándu­lási jellegű utazások. Minthogy az agglomeráción belül bővülnek a termelési, együtt­működési kapcsolatok, növekedni fog a teherforgalom is. A személygépkocsik száma tovább nő, fokozódik annak kényszere, hogy a térség közlekedési hálózatának szűk keresztmetszeteit feloldják, a fővárost, illetőleg a belső városrészeket tehermentesít­sék, s a dunai átkelés lehetőségeit szaporítsák. Változatlanul fontos feladat, hogy javítsák a lakótelepek közlekedési kapcsolatait, s emeljék az övezeti települések belső úthálózatának, az utak kiépítettségének színvo­nalát. Tovább növekszik a telefonigénylők száma, illetőleg erőteljesen fokozódnak a gazdál­kodószervezetek és a lakosság hírközlési szükségletei. — A térségben szaporodnak a környezet védelmével kapcsolatos feladatok, elsősorban a szennyvízkibocsátás, a levegőszennyezés, a zajártalmak és a hulladék mennyisége miatt. Fokozottan ügyelni kell a termelés ökológiai korlátaira, meg kell őrizni a táji, természeti értékeket, megnagyobbítani az erdő- és zöldterületeket, s csökkenteni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom