1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
293
Kiegészítésként elmondja, hogy a közművelődés hatásrendszerben valósul meg. Ebben a rendszerben a hivatásos közművelői munka elsősorban direktnek, a többi hatások indirektnek nevezhetők. Véleménye szerint ez a felosztás a vizuális izlésnevelésre egyértelműen alkalmazható. A szervezett vizuális nevelés építészeti, iparművészeti, grafikai, stb. környezetben hat. Itt elsősorban nemcsak a jó példákat, hanem a negativ példákat is említi. Javasolja az anyag készítőinek a vizualitás kérdéseinek vizsgálatát, és az anyag ezzel történő kiegészítését. ürucker Tibor: mint a Művelődésügyi Bizottság nem tanácstag tagja, hozzászólásában elmondja; örül annak, hogy az előterjesztés nem maradt a felszínes problémáknál, érinti a leglényegesebb hiányosságokat, a gazdaság és a kultúra kölcsönhatásait. M ■ ■ Az olvasás és a könyv problémáit említve szól arról, hogy ennek a területnek a fontosságát az elmúlt két évtizedben mindenki elismerte ugyan, de e közben Budapesten csökkent az olvasásra szánt idő, csökkent a rendszeresen olvasók száma. Előrelépés történt a könyvvásárlás területén, az emberek az elmúlt évben többet áldoztak könyvre, mint ahogyan az életszínvonal növekedett. Budapesten ma még a családok 40 íí-a nem vásárol könyvet, 20-22 % körül van a rendszeresen olvasók száma. > Érdekesnek találja az előterjesztés azon megállapítását, hogy a magánszférában az emberek gyorsabban reagálnak a vidco-techni- kára, mint a közművelődési intézmények. Véleménye szerint ez nem elhatározás kérdése, hanem az anyagi lehetőségek függvénye. A főváros könyvtárügyének fejlesztését elképzelhetetlennek látja a központi ellátási rendszer fejlesztése nélkül. Ürömmel ad tájékoztatást arról, hogy az ipari struktúra változásait a kulH I I i- 20 -