1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
243
A bejáró dolgozókkal való foglalkozásban többféle uj forma meghonosításával próbálkoztunk, ezek zöme azonban egyedi kezdeményezés maradt* A sokoldalú kulturális tevékenység azonban a nyolcvanas évek elejére tartalmát és kereteit tekintve szűkült. Visszaesett a felnőtt- oktatásban résztvevők száma. A vállalati művelődési bizottságok többsége nem találta meg helyét a vállalati művelődés egészében, a szocialista brigádmozgalom valóságos nevelő funkcióját nem minden esetben töltötte be. A gazdasági feltételek szigorodása, a termelékenység növelésének igénye következtében az üzemi, munkahelyi közművelődésben a szakmai képzést és átképzést biztositó formák kerültek előtérbe. A vállalati és egyéni érdek egyaránt a gyorsan hasznosítható szakmai ismeretszerzés. A közművelődésben a felnőttoktatás, a munkásszállások kulturális színvonalának emelése, a bejáró dolgozókkal való hatékonyabb foglalkozás mellett támogatást igényelnek azok a formák és módszerek, amelyekkel az újfajta igények kielégíthetők. Célszerű az általános és szakmai képzés összekapcsolása, a jó tapasztalatok széleskörű elterjesztése. Ahol az üzemek, vállalatok nem rendelkeznek művelődési intézménnyel, továbbra is a területi jellegű közművelődési intézményeknek kell vállalniuk ezt a munkát. A hazai népesség 44 iá-a fiatal, tehát az if.iuság joggal keresi a politikai, a gazdasági, a kulturális érdekérvényesülés intézményes lehetőségeit. Igényli a nagyobb önállóság és öntevékenység lehetőségeit és azokat az intézményes formákat, amelyek bővebb teret adnak a társadalmi aktivitásnak. Közművelődési munkánk egészében kiemelt figyelmet fordítottunk az t ifjúság művelődési szükségleteire, igényeire. A korosztályi rétegek arányváltozásaival ugrásszerűen megnövekedtek a gyermekek - ós ezzel együtt a családok - számára szervezett közművelődési programok. Az ifjúság nevelésében és szórakoztatásában az iskolák - a tanórán kívüli szabadidős programok keretei között - és a közművelődési intézmények egyaránt jelentős eredményeket értek el. Meggyőződésünk, hogy az ifjúság művelődésének alapvető ellátását a két intézménytípus tudatos, tervszerű együttműködése biztosíthatja. Ezért dolgozta ki főosztályunk az ifjúság tanórán kívüli nevelésének komplex programját, a különböző művelődési intézmények együttműködésére vonatkozó javaslatát, az iskolai közművelődési munka felüL ____________________________________* i- 6 -
