1985. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
22
I ' " •—I \ \ Legyen nagyobb az övezet szerepe az ipari raktározási szükségletek kielégítésében. Célszerű növelni a korszerű raktározási technológiával működő, nagy teljesítményű új raktárak számát. Mérsékelni kell az építőipari kereslet és kínálat közötti feszültségeket, az egyensúly hiányát. A vidéki és a külföldi kapacitásokat úgy vegyék igénybe, hogy fokozottabban mérlegelik a gazdaságosság szempontjait. Ennek figyelembevételével kell elérni az építési szükséglet szerkezete és az építési kínálat közötti megközelítő egyensúlyt. A kivitelező szervezetek korszerűsítsék belső irányítási és érdekeltségi rendszerüket, növeljék a szervezeti egységek önállóságát, s azáltal, hogy fokozzák a hatékonyságot, váljanak alkalmassá a piaci feltételekhez való alkalmazkodásra. Az építési szükségleteket a piacfclügycleti tevékenységgel is elő kell segíteni. A fővárosban a magánerős lakásépítés megnövekedett aránya, valamint az övezel kívánalmai alapján korszerűsítendők a négy budapesti házgyár panelgyártó üzemei, termékszerkezetüket hozzá kell igazítani a változásokhoz, s a választékukat bővíteni szükséges. Egyes lakótelepek felújítását a VII. ötéves tervidőszakban, a házgyári épületek tömeges felújítását az időszak végén meg kell kezdeni! Emellett folytatólagosan korszerűsíteni kell az építési technológiát, az igények változásával összhangban növelni a konvertálható építési kapacitások arányát és a szakipari teljesítményeket. Az élőmunka igényes építési feladatok (karbantartás, felújítás, foghíjbeépítés) elvégzésében fokozottan kell hasznosítani a kisipari kapacitásokat. A tervezői és a kivitelezői döntésekben erősödjön a költség- érzékenység, váljon szervezettebbé a kivitelezési és a beruházási folyamat, s a termelési ■ v tényezőkkel való takarékos gazdálkodás. Az agglomeráció mezőgazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy az a termőhelyi és a közgazdasági adottságok fokozottabb kihasználásával egyre nagyobb mértékben segítse a térség élelmiszer-ellátását és az export tevékenységet. A termelést olyan irányban kell fejleszteni, hogy a fogyasztói piac közelségéből és a viszonylag kedvező infrastrukturális körülményekből adódó előnyöket jobban kihasználhássák. 1 Azt, hogy a földterület az országos átlagnál várhatóan nagyobb arányban csökken, azzal kell kiegyenlíteni, hogy továbbra is emelik a minőségi és a műszaki színvonalat, a fajlagos hozamokat, s fejlesztik a mezőgazdasági üzemeknek az alaptevékenységükön kívüli tevékenységét. A földterület csökkenésének mérséklése érdekében az új beruházásokat a területtel takarékoskodva kell telepíteni, az erdőtelepítéseket pedig elsősorban a mező- gazdasági műveléssel nem hasznosítható területeken kell megvalósítani. * A mezőgazdasági üzemek városellátó tevékenysége tovább bővítendő. A termelés szerkezetét a termőhelyi adottságokkal, a közvetlen lakossági ellátás szükségleteivel (tej, tojás, zöldség, gyümölcs), az export igényekkel, valamint a budapesti élelmiszeripar és közétkeztetés hulladékanyagainak a hasznosításával összhangban kell korszerűsíteni. A kedvező tapasztalatok alapján tovább kell erősíteni az övezet mezőgazdasági nagyüzemeinek, s a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak az integrálását, s fokozni a kisegítő gazdaságoknak kisgépekkel való ellátásit. Erősíteni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlen - a közvetítő kereskedelmet kikapcsoló - lakosságellátó tevékenységét. ' Az agglomerációban működő termelőszövetkezetek alaptevékenységükön kívüli tevékenysége a piaci szükségletektől függően bővülhet. i ZZ
