1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

28

■ *\ - 16 v'. 1 a

adatfelvételkor még általános ls,;oláoa járt/. Ma már a középfokú oktatásba való belépés majdnem teljeskörűvé vált, de még mindig magas a kimaradók, a be nem fejezett középfokú tanulmány Oickal rendelkezők száma. A gimnáziumban a legalacsonyabb: kb. 3 ?í>,igen magas a szakmunkásképzésben, kb. 25 %•

Budapesten az 1983/84. tanévben 43 gimnázium, 46 önálló szak- középiskola, 29 önálló szakmunkásképző, 6 önálló sziki skola,

13 közös igazgatású szakközép- és szakmunkásképző iskola és 3 közös igazgatású szakközép- és szakiskola, összesen 140 intézmény működött.

A középfokú oktatás struktúrájának alakulása 196j-83. között /fr-ban/

;. 0\ 1959/60. 1969/70. 1979/3o. 1983/84.

J tanév

Gimnázium 37,1 27,6 26,1 25,1

Szakközépiskola 19,2 27,9 38,8 36,1

Szakmunkásképző 43,7 44,5 35,1 38,8

és szakiskola

ÖSSZESEN* Ív0,0 lLo ,0 100 ,0 ICO ,0 --A középfokú oktatási intézmények nemcsak Budapest továbbtanulási igényeit elégítik ki. Vannak olyan iskolák, amelyek regionális vagy éppen országos beiskolázási körűek; ezek tanuló- , többletet jelentenek a fővárosban. Speciális jelenség azonban

az, hogy a nem budapesti lakosú tanulók aránya /27 %/ alacsonyabb, mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az agglomeráció határain.

A kerületek lakóinak iskolázottsági szintjét követi a különböző iskolatípusokba járó tanulók részaránya is. A népességhez viszonyítva a legtöbb középiskolás tanuló az I., II., V. és .j

XII. kerületben van, s ezeknek kétharmada gimnazista. A közép- iskolások aránya a IV., X. és XXI. kerületben a legalacsonyabb

% JZ