1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
236
a legsúlyosabb megítélésű vagyon ellőni bűncselekmény, a , . volt. A számszerű növekedés 1982-höz képest több min- 36 ,j. , k. történt, Ez csaknem két ás félsz I legutóbbi tanáo ztatás övében elkövetett r ok j számának és több, mini ötszöröse a 20 év előttinek. E bűncselekmény továl ti szaporodásának aegállitására minden csc- közt mozgósítani kell. ITem lehet belenyugodni abba, hogy nappal* forgalmas központi helyeken is követnek el rablást. | Kétségtelent hogy a rablások döntő többsége primitív módon elkövetett, csekély kárt okozó cselekmény, az is igaz, hogy jelentős sulyu alig fordul el. . Uégis: mindez nem ment fel bennünket annak kötelezettsége alól, hogy mindent I megtegyünk e folyamat határozott megfékezésére és visszaI szorítására. I I A rablások az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények közé is sorolhatók. Ezek azok a bűncselekményei, amelyek a lakosság közérzetét leginkább befolyásolják; számuk és arányuk a legjellemzőbb mutatója a közbiztonság állapotának. 1983-ban ez a bűncselekménycsoport is jelentősen, több mint I 21 %-kal növekedett. A nyugtalanító jelenséget némileg clj lensulyozza, hogy a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak nem vált gyakoribbá, a legsúlyosabb erőszakos cselekmény, az emberölés és annak kísérlete pedig j több, mint 17 ;j-ial kevesebb volt, mint 1982-ben. Lég jelenf tősebb, hogy i aennyi emberölés tettesét sikerült feldeí riteni. m népgazdaság elleni bűncselcd:mén;/ek aránya némileg csökkent j az összes bűncselekmények között. A nyomozó hatóságok jelentős erőfeszítésének eredményeként sikerült észrevehetően L visszaszorítani a főváros egyes pontjain virágzott feketeI | - 18 -