1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
17
Sgy-egy esetben az is kitűnt, hogy a melléküzemág működéséhez a tsz csak a nevét adta, az valójában magánvállalkozás volt. A büntető eljárás mellett ilyenkor felvetődik a tsz vezetőinek felelőssége is. A szoi-osabb szakhatósági felügyelet megakadályozhatná az ilyen törvénytelen vállalkozások hosszas működését. A gazdálkodás törvényessége A gazdálkodás az ügyésztől látszólag távol álló tevékenység, de annak törvényessége számára korántsem közömbös, az elmúlt években a magunk sajátos eszközeivel igyekeztünk a tapasztalt hibák, hiányosságok ellen fellépni. 1983-ban 23 vállalatnál /intézménynél/ megvizsgáltuk a vállalati belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. A belső ellenőrzés szabályai egyáltalán nem újak, de tapasztalataink szerint azok még mindig nem érvényesülnek maradéktalanul. A belső ellenőrzés átfogó rendszerének elemei a vizsgált vállalatok tulrjomó többségénél kiépültek, de a belső ellenőr kiválasztása, megbecsülése nem mindenütt megfelelő. Vizsgálataik hasznosítása nem mindig történik meg, gyakran munkakörébe nem tartozó feladattal foglalkoztatják. így például az egyik kereskedelmi vállalat belső ellenőrét reklamációk rendszeres kivizsgálásával bízták meg, sőt mint a "fegyelmi ügyek vizsgálóbiztosát" vették igénybe. Tapasztalataink szerint baj van némelykor a vezetői szemlélettel is, mert néha az igazgató a belső ellenőrt a munkája akadályozójának tekinti, holott megfelelő foglalkoztatás esetén munkájának segítője lehetne. így esetleg nem fordulhatna elő olyan helyzet, hogy például az igazgató a vállalat által teljesített kétszeres kifizetésről közel 3 év múlva, az ügyészség leveléből értesült. * A gazdálkodással kapcsolatos törvénysértések szankcionálásának egyik leghatékonyabb eszköze a gazdasági birság kezdeményezése. Az elmúlt évben három esetben éltünk ilyen előtérj ess- tcssel. Mindhárom ügy igen tanulságos. f — ' — .........- 14 -
