1983. december 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
180
') - 12 A helyiségek, telkek egymás közötti átad ás-átvétel éré irányuló megállapodások száma arányaiban egyre növtKSzik. Egyrészt közületi szervek egymás között, másrészt közületi szeivek magánszemélyek használatában álló helyiségek átvételére kötnek megállapodásokat, amelyek engedélyezése során az elhelyező hatóságok évente mintegy 1500-2000 esetben adnak ki határozatot. A megállapodáson alapuló helyiség átadáshoz viszonyítva kisebb arányú a bérleti jogviszonnyal nem terhelt, üres helyiségek száma, amelyek igénybevételi dij megállapítása mellett kerülnek kiutalásra. A tárgyidőszakban eddig 315 millió Ft igénybevételi dij lett megállapítva, amely részben a fővárosi, részben a kerületi tanácsok fejlesztési alapját növeli. 4. A szabálysértési ügyintézést meghatározó - jövőjére is kiható - jelenség az, hogy az eredetileg tipikusan az államigazgatás szervező munkáját akadályozó magatartások (államigazgatás-ellenes cselekmények) büntetésére létrehozott jogintézmény - anélkül, hogy ez a szerepköre vesztett volna jelentőségéből - fokozatosan bíráskodó államigazgatássá vált. Az ujabb jogsza- bálymódosítások eredményeként számszerűen és az összes szabálysértési ügyhöz viszonyított részarányukban is bővült azon ügyek köre, amelyek korábban bűncselekménynek minősültek, illetve súlyosabb formái ma is bűncselekmények. 1979-től szabálysértésként kell elbírálni a becsületsértés és a magán- *' laksértée kisebb sulyu eseteit is. 1983. szeptember 1-én lépett hatályba a szabálysértési törvény ujabb átfogó módosítása, amelynek alapján az igazgatási osztályok hatáskörébe tartozó cselekmények közül az eddigi ezer forintos értékhatár helyett kétezer forintig kép«szabálysértést a lopás, a csalás, a sikkasztás, a rongálás, a hűtlen kezelés, húszezer forintig a hanyag kezelés stb. Mindennek nemcsak a munkateher, hanem elsődlegesen a felelősség szempontjából van jelentősége. A Fővárosi Tanács - áttekintve a szabálysértési ügyintézés helyzetét és felismerve az előbb vázolt folyamatot - már 1981-ben döntött a tanácsi igazgatási hatáskörbe tartozó szabálysértési feladatok összevont ellátásáról, , kerületközi szabálysértési hatóságok létrehozataláról. Jelenthetjük, hogy a Fővárosi Tanács döntését végrehajtottuk. Az érintett kerületi tanácsok végrehajtó bizottságaival történt egyeztetés és folyamatos együttműködés mellett az elsőfokú szabálysértési ügyintézést az eddigi huszonkettő helyett kilenc elsőfokú kerületközi szabálysértési hatósághoz vontuk össze. A fővárosban folyó szabálysértési ügyintézés méreteire jellemző, hogy évek óta itt intézik az országosan elbírált ügyek 25-26 %-át. 1982-ben is itt bírságolták az összes bírságolt személy 23,5 %-át. Abból a szempontból sem közömbös, hogy milyen színvonalon folyik a fővárosban a szabálysértési ügyintézés, hogy pl. 1982-ben az elbírált, összesen közel 39 ezer feljelentés a főváros népességének közel 2 %-át érintette. .4o ^ — --- *____ J' "
