1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

26

\ \ IV. I MUNKAÜGYI GAZDÁLKODÁS i a) A fővárosi tendenciák áttekintése A főváros munkaerőhelyzetét a munkáltatók igényei alapján mérséklődő (átlagosan 25-30 ezer fős) munkaerő- hiány jellemezte. A foglalkoztatottak száma csökkent, a fogyás - a több éve tartó tendencia folytatásaként - az ipar­ban (17,4 ezer fővel) és az építőiparban (6,9 ezer fővel) a legjelentősebb. A közlekedés létszáma lényegében nem vál­tozott, a vízgazdálkodás, a személyi és gazdasági szolgáltatás területén csökkent a foglalkoztatottak száma, csak a szo­cialista belkereskedelemben volt - a szövetkezeti kereskedelem erőteljes létszámfelfutása eredményeként - kis mértékű növekedés. A mező- és erdőgazdálkodás létszámnövekedése az előző éveknél mérsékeltebb. Egyes területeken a létszámhiányt részben ellensúlyozta, hogy új vállalkozási formák létrehozására, illetve a meg­levők korszerűbb működtetésére nyűt lehetőség. Az 1982. év végén a fővárosban hat leányvállalat, 16 kisvállalat és 62 kisszövetkezet tevékenykedett. A budapesti székhelyű gazdálkodó szervezeteknél 1 278 vállalati munkaközösség és 308 egyéb típusú szervezet működött, a magán-munkaközösségek száma 1 179 volt. b) A tanácsi gazdaság eredményei A tanácsi gazdaságban hasonló tendenciák érvényesültek. A munkaerőhelyzet az előirányzott kis mértékű lét­számnövelést sem tette lehetővé. A foglalkoztatottak száma összességében csökkent, ezen belül a vállalatoknál az átla­got jelentősen meghaladó a csökkenés, s a költségvetési intézmények létszáma pedig a tervezettnél mérsékeltebben nőtt. A tanácsi vállalatoknál a személyi és gazdasági szolgáltatás kivételével, valamennyi ágazatban csökkent a foglalkoz­tatottak száma A csökkenés mértéke vagy az előző évivel közel azonos vagy annál mérsékeltebb volt, de a tanácsi építő­iparban a nagyarányú elvándorlás folytatódott. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál erőteljesebb volt az elvándorlás, amit a vállalatok nyugdíjasok és rész- munkaidősök foglalkoztatásával igyekeztek pótolni. A vállalatok munkaerőmozgására jellemző, hogy a kilépések ab­szolút számának csökkenése ellenére nőtt a kilépési forgalom, az ezer főre jutó váltások száma 7 fővel haladja meg az előző évit. A vállalatok létszámának több mint 25%-a kicserélődött, ez az arány a kivitelező építőiparban megközelítette • a 40, a kiskereskedelemben meghaladta a 30%-ot. Az év folyamán több olyan központi intézkedésre került sor (ötnapos munkahét általánossá válása, új szabadság­rendelet alkalmazása, közlekedési tarifák megemelése, új vállalkozási formák működtetésének lehetősége), amely már hatást gyakorolt a vállalatok létszámgazdálkodására. Az ipari agazal tervezettet meghaladó, de az előző évinél mérsékeltebb létszámcsökkenésének több mint egyhar- mada ez évben is létszámcsökkentésre irányuló tudatos vállalati tevékenység eredménye. A csökkenés nagyobb részét a nem kívánatos mértékű fluktuáció idézte elő, a lakossági szolgáltatás színvonalas ellátását veszélyeztetve. A vállalatok létszámalakulásában negatív szerepet játszott a közlekedési költségek megemelése (mérsékelte a vidékről bejárók szá­} mát), az új gazdálkodási formák elterjedése (egyes területeken növelte a szakmunkások kilépését), és a végrehajtott belső munkaerő-átcsoportosítások is negatív irányba hatottak. A létszámgondok ellensúlyozására, a lakossági ellátás javítása érdekében a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál - köz­ponti támogatással - „sütőipari juttatás” került bevezetésre, amelynek eredményeként az év második felében stabili­zálódott a létszám. A kivitelező épitöifxir a tervezettet és előző éveket meghaladó, közel 9%-os létszámcsökkenése akadályozta a kivi­telezési-felújítási feladatok elvégzését. Az ágazat létszámalakulását - a korábban is nagyarányú létszámcsökkenést kiváltó okokon kívül az alkalma­zott kísérleti bérszabályozás létszámcsökkentésre ösztönző hatása is befolyásolta. A hiány döntően azokban a szakmákban (kőműves, ács-állványozó, tetőfedő stb.) következett be, amelyek alap­vető meghatározói a fenntartási munkáknak. Az elvándorlás zöme továbbra is a tsz melléküzemágak építőipari részlegei felé irányult, de már ellentétes tenden­ciák is tapasztalhatók. Az év folyamán létrehozott leányvállalatok létszámának egy része a tsz melléküzemágak dolgo­zóiból került ki. & ! 26 - *--------------------­_ _ _ - •

Next

/
Oldalképek
Tartalom