1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
23
Rendszeres a napi 7 tanóra, de nem ritka a napi 9 tanítási óra sem. A tanítás késői befejezése miatt gondot okoz a i tanulók étkeztetésének megszervezése is. A kerületi oktatási intézmények működési körülményeit alapvetően befolyásolja az ingatlan-karbantartási, fenntartási tevékenység színvonala. 1982-től már valamennyi kerületben gazdasági-műszaki ellátó szolgálat biztosítja a működtetést. A hibaelhárító brigádok működése, az energiafelhasználás figyelemmel kísérése, a központi anyagbeszerzéssel elérhető megtakarítások, a rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságosabb felhasználásának irányába hatnak A közművelődési és művészeti intézmények tevékenységének alapvető szakmai célkitűzése az elmúlt év során is a lakosság kulturális, közművelődési igényeinek nünd magasabb színvonalon történő kielégítése volt. A színházak többsége az új gazdasági körülményekhez igyekezett alkalmazkodni. A közönség érdeklődéséhez jobban igazodó darabokat választottak ki. és szinrevitelénél költségkímélő megoldásokat alkalmaztak. A sikerdaraboknál pedig felemelt helyáron értékesítették a jegyeket. Ezen túlmenően is keresték a saját bevételük növelésének lehetőségeit. A nézőszám lényegében változatlan maradt, az egy nézőre jutó állami támogatás 62 Ft. A szabad idő növekedésével arányosan nőtt a kulturális szolgáltatást igénylők száma, érdeklődési koruk koruktól függően - különböző, mindezek nem kis követelményt támasztanak az aktív pihenést, művelődést segítő, kultúrpolitikai szempontokat szem előtt tartó, valamint szórakoztatást nyújtó programok szervezésében. A pénzügyi lehetőségek e tevékenység megvalósításához korlátozottak, ezért a megnövekedett szakmai követelményeket elsősorban a saját bevételek növelésével lehet kielégíteni. A lakosság egészségesebb életmódjának fejlesztése érdekében valamennyi kerületben nyitva tartanak néhány tornatermet, sportpályát, tanuszodát a hétvégeken és nyáron. Erre a főváros az elmúlt évben több mint 13 millió Ft-ot fordított. 5. Létszám és bérgazdálkodás r A főváros költségvetési szerveinél a foglalkoztatottak átlaglétszáma 90 632 fő volt. amely mintegy 8.7%-kai kevesebb a tervezettnél. Ez döntően a tervezett fejlesztések elmaradásával hozható összefüggésbe. A munkaerő-forgalom a tárgyévben az előző évihez viszonyítva 2,2% ponttal csökkent. A munkaviszonyt létesítő dolgozók száma 12,6%-kal haladta meg a kilépőkét, amely az előző évhez viszonyítva kedvezőbbnek mondható. A főváros költségvetési szerveinek teljesített kiadásain belül a bérhányad 30,6%, 4 876 millió Ft. A főváros a rendelkezésre álló 5 043 millió Ft-os bérelőirányzatának 96,7%-át használta fel, ami 0,8% ponttal marad el az előző évi teljesítéstől és döntően a beruházással összefüggő naturális fejlesztések belépésének tervezettől eltérő ütemével, illetve meg nem valósulásával hozható összefüggésbe. Az egyéb módon keletkezett maradvány az egészségügyi ágazatban 39 millió Ft, a kulturális ágazatban 47 millió Ft. Az előbbi megtakarításból az egészségügyi intézményeket 17 millió Ft, az oktatási, közművelődési intézményeket 23 millió Ft illeti meg. A különbség a naturális fejlesz- ( tési mutatókhoz nem kötött fejlesztési többletek maradványa. A felhasznált béralap egy fő átlaglétszámra vetítve 4 356 Ft/hó átlagbér kifizetését tette lehetővé, ami havi 252 Ft- tal haladja meg az előző évit. Az egy főre jutó átlagbérhez a költségvetésben előirányzott, az évközi bérmegtakarításból képzett, valamint az előző évi bérmaradványból képezhető jutalom összege havi 384 Ft-tal (8,8%-kal) járult hozzá, így az egy fő átlaglétszámra jutó havi jövedelem 4 740 Ft-ra alakult, az előző évi 4 459 Ft-tal szemben. Az egészségügyi és szociális ágazat a rendelkezésére álló bérelőirányzat 97,1%-át használta fel, amely egy főre vetítve havi 4 172 Ft-os átlagbérnek felel meg, az előző évihez viszonyítva havi 238 Ft-tal, 6,1%-kal magasabb. Az egy fő átlaglétszámra vetitve 1 hónapra jutó kifizetett jutalom 334 Ft volt. , Az ágazatban a munkaerő-forgalom mutatója az előző évinél kedvezőbben alakult, azonban még mindig meghaladja a fővárosi átlagot. Bizonyos területeken a több év óta folyamatosan fennálló munkaerő-hiányokat jelentős mértékben az elmúlt évben sem sikerült enyhíteni (ápoló személyzet, kisegítő személyzet), annak ellenére, hogy az integráció lehetőséget teremt a munkaerő jobb hasznosítására. Az ötnapos munkahét bevezetése - a más területek kedvező tapasztalataival szemben - a kórházakban dolgozókat hátrányosan érintette, mert a dolgozók szabadnapját nem tudják rendszeresen hétvégeken biztosítani. Ez a munkaerő-helyzetre is kedvezőtlenül hat. Problémák jelentkeztek a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknál is, mivel az ötnapos munkahét bevezetése a heti törvényes munkaidejüket nem csökkentette. A kulturális ágazat 1982. évi bérkiadásai az egy fő foglalkoztatott átlaglétszámra vetítve 4 444 Ft átlagbér kifizetését tették lehetővé, amely az előző évinél 5,6%-kal magasabb. A kifizetett jutalmat is figyelembe véve az egy főre 1 jutó átlagjövedelem 4 797 Ft volt. Az ágazatban a munkaerő-forgalom növekedett, amely főleg a technikai, kisegítő állományra jellemző, de a pedagógusok körében is növekszik a pályát elhagyók száma. A munkaerőmozgás különösen a nevelőotthonoknál és a művészeti intézményeknél magas. 23 .. , __________________________________________________
