1983. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

25

! ,

\- 22 kötbér érvényesítésének jogi feltételein kivül más, a gazdasági együttműködésből származó szempontokat, érdekeket is figyelembe vesznek, s ez esetenként az igény érvényesítésének elmaradásához vezet. Meg kell említeni azt is, hogy nemcsak a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok, a szövetkezetek mulasztják el kötbérigényeik érvényesítését, hanem a költségvetésből gazdálkodó szervek, az igazgatási szervek is.

Az utóbbi időben lényegesen emelkedett a kártérítési perek száma. Vonatkozik ez elsősorban a szerződésszegésből eredő kártérítésekre. Ilyenkor a gazdálkodó szervezet azért érvényesíti az igényt, mert a szerződésszegést követően és azzal összefüggésben többlet kiadásai keletkeztek, vagy pedig mert késve szállított berendezés helyett más berendezést, költségesebb megoldást kellett alkalmazni.

Ín

A fizetési késedelmekkel kapcsolatos perek száma az utóbbi évekten lényegesen csökkent. 1982 szeptemberében viszont a számuk ugrásszerűen emelkedett,.a korábbi hónapokhoz képest háromszoros ügymennyiség érkezett. Ez összefügghetett azzal, hogy

I v néhány nagy vállalatunk - különböző nehézségek miatt - nem tudott programszerűen gyártani, teljesíteni, emiatt elmaradt a pénzbevétele, a fizetési késedelmek száma növekedett és a hitelezők gyakrabban fordultak a bankhoz, illetve a bírósághoz.

► A gazdasági birság iránti perek száma változatlanul alacsony. 1982-ben a Fővárosi Bíróság 3 gazdálkodó szervezettel szemben összesen 10 millió Ft összegben szabott ki gazdasági bírságot. A kiszabás oka rendszerint az árrendelkezések megszegése.

Megemlítem, hogy 1982-ben az ingatlankezelő vállalatok, illetve a lakásszövetkezetek mintegy 40 pert azért indítottak a fővárosi kerületi tanácsok ellen, mert a tanács az uj lakások bérlőit, vevőit késve jelölte ki, s emiatt pl. a közüzemi dijakat az ingatlankezelő vállalatnak vagy a lakásszövetkezetnek kellett a kijelölés megtörténtéig viselnie.

■ j Is • i