1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
25
ifi . A fertőző betegségek viti haláloka jelenleg igen i alacsony, és az összhalalozásban elenyésző szerepet játszik /2. ábra/. Az évente bejelentett több tízezer fertőző megbetegedésben az elhaltak száma 197U óta nem haladta meg az évi 80-at, de 1979 óta 40 alatt van. A halálozás túlnyomóan két fertőző betegség, a fertőző májgyulladás és a fertőző agyvelőgyulladás következménye. A főváros járványügyi helyzete az utóbbi 10 évben ól- talánosságban kedvezően alakult. Azok a fertőző betegségek, amelyek ellen már hosszabb idő óta rendelkezünk hatásos védőoltásokkal, rendkívül kis számban fordul- nak elő, 1970-1981. között pl. mindössze 4 torokgyik és 2 gyermekbénulás esetet észleltek, de kevés volt a tetanusz, a szamárköhögés vagy a hastífusz megbetegedés is. A védőoltásoknak köszönhető, hogy himlő megbetegedés Budapesten az J. világháború óta nem volt, kivéve az 1963. évi külföldről behurcolt esetet. Ismeretes, hogy az Egészségügyi Világszervezet 1979- ben himlőmentesnél: nyilvántitotta az egész világot, ezért más országokhoz hasonlóan 1980-tól Magyarországon is megszüntették a kötelező himlőoltásokat. r A vérhas és a fertőző májgyűliadások száma csökkenést mutat /4. táblázat/, megbetegedési arány Budapesten alacsonyabb, mint az országos átlag /12. és 14. ábra/. 1975. óta jelentősen csökkent a kanyaró megbetegedések s .ama /4. táblázat/. m Igen kedvezői különösen a legutolsó két évben, az életkorhoz kötött védőoltások teljesítése /5.táblázat/. | lí
