1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
169
, - 6 * kolj a. Amíg az ország össznépessógén belül a halandóságot alapvetően meghatározó 60 éven felüli korosztályok aránya 16,8 /o, Budapesten ugyanez 20,2 /o. Az időskorúak számának növekedése a következő években a halálozási arány további emelkedését eredményez heti. A halálokok összetételében változások következtek be /2. ábra/ 19b0-ban a két leggyakoribb halálok /a keringés- rendszer betegségei, a daganatok/ képezte az összes halálesetek valamivel több mint felét. 1980-ban e két csoport részesedése közeledik a 75 >»-hoz. A keringési rendszeren belül a halálozás 40 *r-át a szivkoszorúér betegségei okozzák. Gyakoriságuk az utóbbi 20 évben megnégyszereződött, növelve a 40-bO éves férfiak halálozását. a csecsemőhalandóság Budapesten kedvezően alakul. 19&l-ben •:j 22,0 á>o volt, az eddig tapasztalt legalacsonyabb érték. Az országos átlagnál /20,b *o/ valamivel magasabb, a több koraszülött és az ezzel összefüggő magasabb újszülötthalandóság következtében. A késői csecsemőhalandóság az országosnál /3., 4.ábra/ jobb. Az élet- és munkakörülmények gyorsütemü javulása mellett kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók a lakosság körében, egyebek között az alkoholizmus /3. táblázat/,a túlzott gyógyszerfogyasztás, az inaktiv életmód, a szabadidő egyoldalú felhasználása, az életmódban és a magatartásban tapasztalható káros szokások kockázati tényezőként befolyásolják a lakosság egészségügyi állapotának alakulását. H 0 ■ i . J
