1982. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

273

. n- 7 ­indokolja az ügyeletek igénybevételét. A gyógyszert hét végén kiváltóknak csak 15-17 %-a kapta aznap a receptet. Hozzászámítva ezekhez az indokoltnak minősít­hető recept-nélküli kézi eladásokat, a tényleges igénybevétel egy harmada te­kinthető elkerülhetetlennek. Az idősek napközi otthonában és a szociális gondozói hálózatban az ellátás folyamatos, fennakadást nem jeleztek. 3. Közlekedés. Az ötnapos munkahét megváltoztatta a napi munkarendet és ez szükségszerű­en a munkakezdési és végzési időkre is kihatással volt, ami a lépcsőzetes munka­kezdés eredményeinek megőrzését veszélyeztethette. A változó munkakezdés előze­tes kötelező egyeztetése ennek elkerülését szolgálta. Az egyeztetés 2.500 - 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató - telephelyen /részlegben, egységben/ 650 ezer dolgozót érintett. Az áttérés során 1.200 telephelyen mintegy 200 ezer dol­gozó munkakezdési ideje a korábbihoz képest megváltozott. Közülük 90 ezer fő ese­tében volt szükség az eredeti elképzelések korrekciójára. Ez általában alterna­tív időpont kijelölésével történt, amelyet a munkáltatók többsége elfogadott. Az egyeztetés érdekében több mint 1.600 munkahelyet kerestek fel személyesen a BKV munkatársai. Mindössze 23 vállalatnál, 14 ezer főt érintően kellett uj munka- | rendjük kialakításához a felügyeleti szerv állásfoglalását kérni. * V A tömegközlekedés szervezését megnehezítette, hogy a reggeli csúcsidőszak rövidebb lett, a korábban jellemző 5,45 - 8,30 óra helyett 5,45 - 8 óra közötti időszakra szűkült le. 8 óra utáni munkakezdés gyakorlatilag nincs. Nehezíti a helyzetet, hogy felmérések szerint a tanítás kezdete a közép- és felsőfokú , tanintézetekben - különösen az egyetemeken - lényegesen eltér a korábbi megálla­podásoktól. A 8 óra utáni tanitáskezdés ugyancsak viszonylag ritka. A tömegköz­lekedés irányitói mindezeket a feszültségeket előre is jelezték. Ezzel viszont szemben állt az az érthető társadalmi törekvés, hogy a napi munkaidő többletet ne a munkaidő végének megnyújtásával, hanem - különösen az addig 8-8,30 óra­kor kezdők - korábbi munkakezdéssel dolgozhassák le. Ezek ellensúlyozására a Közlekedési Főigazgatóság és a BKV. elsősorban forgalom-szervezési intézkedések­kel, fokozott és folyamatos megfigyelésekkel, ellenőrzéssel készült fel. Az utazási igényekhez igazították a menetrendeket. Nem csökkent a korábbi szállí­tási teljesítmény, bár a közlekedésben dolgozók heti munkaideje is 44 óráról 42 órára csökkent. Ezt a forgalmi dolgozók túlóráinak növelésével érték el. J » ----------------------------­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom