1982. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
206
f indokolja az ügyeletek igénybevételét. A gyógyszert hét végén kiváltóknak csak 13-17 *-a aznap a receptet. Hozzászámitva ezekhez az indokoltnak minősíthető recept-nélküli kézi eladásokat, a tényleges igénybevétel egy harrrada tekinthető elkerülhetetlennek. Az idősek napközi otthonában és a szociális gondozói hálózatban az ellátás folyamatos, fennakadást nem jeleztek. 3. Közlekedés. Az ötnapos munkahét megváltoztatta a napi munkarendet és ez szükségszerűen a munkakezdési és végzési időkre is kihatással volt, ami a lépcsőzetes munkakezdés eredményeinek megőrzését veszélyeztethette. A változó munkakezdés előzetes kötelező egyeztetése ennek elkerülését szolgálta. Az egyeztetés 2.500 - 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató - telephelyen /részlegben, egységben/ 650 ezer dolgozót érintett. Az áttérés során 1.200 telephelyen mintegy 200 ezer dolgozó munkakezdési ideje a korábbihoz képest megváltozott. Közülük 90 ezer fő ese. tében volt szükség az eredeti elképzelések korrekciójára. Ez általában altemaw tiv időpont kijelölésével történt, amelyet a munkáltatók többsége elfogadott. Az egyeztetés érdekében több mint 1.600 munkahelyet kerestek fel személyesen a BKV munkatársai. Mindössze 23 vállalatnál, 14 ezer főt érintően kellett uj munkarendjük kialakításához a felügyeleti szerv állásfoglalását kérni. A tömegközlekedés szervezését megnehezítette, hogy a reqgeli csúcsidőszak rövidebb lett, a korábban jellemző 5,45 - 8,30 óra helyett 5,45 - 8 óra közötti időszakra szűkült le. 8 óra utáni munkakezdés gyakorlatilag nincs. Nehezíti a helyzetet, hogy felmérések szerint a tanítás kezdete a közép- és felsőfokú tanintézetekben - különösen az egyetemeken - lényegesen eltér a korábbi megállapodásoktól. A 8 óra utáni tanitáskezdés ugyancsak viszonylag ritka. A tömegköz- ’ lekedés irányitói mindezeket a feszültségeket előre is jelezték. Ezzel viszont szemben állt az az érthető társadalmi törekvés, hoqy a napi munkaidőtöbbletet ne a munkaidő végének megnyújtásával, hanem - különösen az addig 8-8,30 órakor kezdők - korábbi munkakezdéssel dolgozhassák le. Ezek ellensúlyozására a Közlekedési Főigazgafóság és a BKV. elsősorban forgalom-szervezési intézkedésekkel, fokozott és folyamatos megfigyelésekkel, ellenőrzéssel készült fel. Az ! utazási igényekhez igazították a menetrendeket. Nem csökkent a korábbi szállítási teljesítmény, bár a közlekedésben dolgozók heti munkaideje is 44 ráról 42 órára csökkent. Ezt a forgalmi dolepzók túlóráinak növelésével érték el. |H *
