1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

79

férőhelyek 128 %-os kihasználása mellett az elhelyezendő gyermekek mintegy 87 %-a részesült óvodai ellátásban. A tervidőszak végére részben a férőhelyek 12 %-os növelése, részben az elhelyezendő gyermek- létszám 15 ezer fős csökkenése eredményeként lo9-llo %-ra mérséklődő férőhelykihasznólés mellett 98 %-os ellátottság érhető el.

A budapesti óvodai férőhelyek 25 %-a üzemi óvoda (16,6 ezer férőhely) melynek közel lo %-ót jelenleg az agglomerációból a naponta ingázó szülők által behordott gyermekek foglalják el. Az üzemi óvodák kevésbé zsúfoltak, a férőhelykihasználás 122 %-os a tanácsi óvodák l3o %-os kihasználtságával szemben.

A fővárosi tanácsi és üzemi férőhely-kapacitás a tervidőszak végére összesen mintegy 8 ezerről nő, amely a fővárosi igények teljeskörü kielégítésén túl lehetővé teszi, hogy a budapesti intézményhálózat a korábbiét/ aknái nagyobb részt vállaljon (1,5 ezerrel szemben a

, tervidőszak végére 3 ezer bejáró gyermek) a gyengén

ellátott agglomerációs települések szükségleteinek kielégítésében. Ezzel főként az üzemi óvodákban lehet számolni a napi ingázók gyermekeinek fokozott mértékű elhelyezése eredményeként.

[ v A tervidőszak alatt - az óvodáskorú népességszám csökkenése és a fejlesztések hatáséra - valamennyi kerületben jelentősen javul az óvodai ellátottság és a területi különbségek is csökkennek. Az óvodai férőhelyek száma legnagyobb mértékben azokban a kerületekben nő, ahol jelentős lakásépítések folynak, igy a III., IV., f XI., XIII., XVII. és XX. kerületekben összpontosul a

a tanácsi férőhelyfejlesztések 63 %-a ( lásd 3o.sz. táblázat).

Az óvodai ellátás területi különbségei nem csökkennek csak átrendeződnek a tervidőszak során. Egyes gyengén

I- 67 -