1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
219
► Mindkét bevételi forrásnál a középtávú pénzügyi tervben az 1960* évre előirányzott bevételt állami támogatás pótolta. Az V. ötéves tervidőszaki városi- és községi hozzájárulás bevételt, amelynek 50 %-a a költségvetést, 30 % pedig a fejlesztési alapot illette meg, a népgazdasági számításokhoz és az Országos Tervhivatali irányelvekhez igazodva évi 14,1 %-os nyereségnövekedési dinamikával terveztük meg. Az időszak első két évében a várt tendenciák megvalósultak és ekkor a tényleges bevétel lényegében a tervezett szinten alakult. 1978. évtől kezdve azonban a vállalati jövedelmezőség stagnált és ez a városi- és községi hozzájárulás bevételben óvről-évre halmozódó lemaradást okozott. A lemaradás 1978. évben 110 millió Ft, az 1979* évben pedig 310 millió Ft volt a költségvetésben és azonos öaz- szeget tett ki a fejlesztési alapban is. Bzért, valamint a bekövetkezett szabályozó változások tervezési bizonytalanságai miatt, központi intézkedésre 1980-ban ezt a bevételi forrást az állami hozzájárulással együtt kellett megtervezni. így lehetővé vált az ebből keletkező lemaradás teljes mértékű pótlása állami hozzájárulásból. A kerületi tanácsok költségvetési bevételeinek szabályozása alapvetően a feladataikhoz szükséges források megalapozását célozta. , A kerületek részére a középtávú pénzügyi tervben az illetményadó 20 %-át terveztük átadni. 1977* évtől azonban módosításra került sor. A gyógyító - megelőző intézményhálózat központosítása a feladatok jelentős átrendeződését idézte elő. A változások költségvetési kihatását csupán a tanácsi hozzájárulás módosításával megoldani nem lehetett, ezért az illetményadó átengedés arányát a korábbi 20 %-ról 15 %-ra csökkentettük. I ^ m ’ 'ff- 64 -
