1981. március 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

13

meg. A telepszerűen megvalósuló, magánerős lakásépítési konstrukcióban a használatba vett mintegy 12 ezer lakás - jórészt építőipari kapacitáshiány és részben a hiányos előkészítés miatt- 8 ezerrel kevesebb a terv alsó határánál. Az egyéni társas- ház és családiház épités viszont közel 4 ezerrel több a tervezettnél.

A legtöbb lakás a III., IV.. a X. és a XI. kerületben épült, de jelentős számú új lakást vettek használatba a XIII., a XVIII. és a XXI. kerületben is.

Lakótelepeinken a felépítményi kapcsolódó létesítmények - a kereskedelmi, szolgáltató és közösségi létesítmények kivételével - a lakásarányos mértéket meghaladó mennyi- ségben épültek. Jelentős eredmény, hogy a célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó gyermekintézmények és az egészségügyi létesítmények építése a korábbi tervidőszakokban keletkezett lemaradásokat is pótolta.

[ A lakáspolitikai célkitűzéseinkben megfogalmazott arányokI ^ I *

nál nagyobb mértékben, az elosztható lakások 76 %- át fizikai és a termelésben résztvevő műszaki dolgozók, 51 %-át fiatal házasok, többségében munkás fiatalok kapták. A népesedéspolitikai célkitűzések érvényesitése érdekében ^ 7.3oo három, vagy többgyermekot eltartó család kapott

a tanács határozatának megfelelően soron kivül lakást.

Kerületi tanácsaink az elmúlt öt év alatt l5.8oo lakáscsere igényt oldottak meg.

A lakásépítés és lakásgazdálkodás eredményei ellenére Budapesten még ma is a lakáshelyzet a legnagyobb társadalmi feszültség.

Az ingatlankezelés területén a felszabadulás óta első alkalommal volt lehetőség a lakóházfelujitási elmaradások

My ív M

I- 6 -