1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
45
>r n f - 32 A budapesti agglomeráció teljes gyorsvasúti /metró- és hévvonal-/ hálózata a 2020 körüli években alakul ki a jelenleg tervezett végleges formában. Annak ellenére, hogy a hosszúsága a főváros teljes tömegközlekedési hálózatának mintegy 15%-a csupán, a tömegközlekedési teljesítmények közel 70%-a jut majd a gyorsvasúti hálózatra. * Igen lényegesek a gyorsvasúti hálózaton belüli kedvező átszállási lehetőségek. Különösen fontos ez a részben előváro'si forgalmat is lebonyolító hév és a csak városhatáron belüli metróvonalak között. A metró és az elővárosi vonalak között korszerű, különszintű átszállócsomópontok épülnek, illetve épültek /mint a Batthyány téri és az Örs vezér téri cosmópont/. Budapest egyik legnagyobb átszállócsomópontja lesz a Kálvin téri, ahol két metró és egy elővárosi vonal- csoport találkozik. Az 5-ös metró és a szentendrei hév-vonal között a Kolosy térnél lehet átszállási lehetőséget teremteni. A MÁV vonalak fejlesztése A forgalom színvonalas, elővárosi jellegének megfelelő meg- oldása többirányú fejlesztést igényel. A fővárosba bejárók 53%-a a MÁV vonalait veszi igénybe. A szállítási kapacitás, a forgalombiztonság és az utazási sebesség növelése érdekében szükséges a meglévő pályák korszerüsitése, második, ill. , harmadik vágányok építése- a biztositőberendezések automatizálása, az állomások korszerüsitése. Az utazási feltételek javítása érdekében elsődleges a megfelelő férőhely biztosítása, az elővárosi jellegű kocsipark forgalomba állításával. A vasúti és a távolsági autóbusz-közlekedés fővárosi kapcsolatainak korszerüsitése ■ A távolsági és a városi közlekedés fő találkozási pontjai a vasúti, az autóbusz- és a gyorsvasúti állomások közötti átszállócsomópontok. Ezek kialakításában a vasútállomásokhoz a Bl |
