1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

35

\r n- 22 ­I í az agglomerációs gyűrűben 150 ezer, vagyis a budapesti agglo­merációban összesen 800 ezer személygékocsira kell számitani. Az elörebecsült fajlagos utazásszámok alapján megállapítha­tó , hogy- az egyéni utazás részaránya a lakás-munkahely utazáscso­portokban kismértékben, más utazásoknál lényegesen nagyobb mértékben fog növekedni;- a lakás-egyéb, egyéb-lakás utazáscsoportok részaránya az összes utazáson belül növekszik, a növekedés az egyéni köz­lekedésben érvényesül erőteljesebben;- a területi megoszlás tekintetében Dél-Buda és Észak-Pest *,u fajlagos utazásszáma nő a legerőteljesebben, a városköz­pont lakosságának fajlagos utazásszáma stagnál;- a szektoron belüli utazások száma növekszik, várható a vá­rosközpont kismértékű tehermentesitése, bár a napi utazá­soknak több mint fele oda irányul, illetve onnan indul ki. 1 * III. A fejlesztési tervkoncepció 1. A budapesti agglomeráció távlati közlekedési hálózata } A budapesti agglomeráció közlekedési hálózata a jövőben is alapvetően sugaras-gyürüs rendszerű lesz. A főváros környéki és távolsági kapcsolatait 11 vasútvonal, négy elővárosi gyors­vasúti vonal, 35 ut /köztük 8 autópálya, illetve autóut/ szol­gálja nagy távlatban. A dunai vizi közlekedés fővárosi fogadópontja a fejlesztendő csepeli Szabadkikötő, valamint az újonnan épülő központi sze- mélyhajó-állomás lesz. B 1y> H J.-----------—---—-----------■------------------------------------------­L -=^-----------— "

Next

/
Oldalképek
Tartalom