1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

32

\ \ f 2. Lakásépítés, központok A város területi fejlődése szempontjából is a legfontosabb tényező a lakásépítés. A 15 éves lakásépítési terv 300 ezer uj lakás felépítésével számol, vagyis a szanálandó lakások figyelembevételével 1976-1990 között a lakások száma 190 ezer­rel gyarapodik. Távlatban 920-940 ezer lakás lesz a főváros­ban, az egy lakásban lakók száma a mai 3 főt megközelítő ér­tékről 2,3 főre csökken. 1 A lakások döntő hányada /90%-a/ telepszerűen épül, zömében uj, ma még beépítetlen vagy alacsony laksürüségü területeken. Nagyobb távlatban jelentősebb lesz a belső, elavult terüle­tek rekonstrukciója, ami hozzájárul a fővárosi lakásállomány minőségének javításához. I <<> A lakásépítés súlyponti területe a III., IV., XIII., XV., XVIII., XIX., a XX., és a XXI. kerület, ezekben épül a tervezett la­kások mintegy harmada. Az agglomerációs övezetben az ezredfordulóig mintegy 55-60 ezer lakás felépítésével kell számolni, közel 45%-át több­1 '"ír szintes telepszerű formában. A többszintes telepszerű lakás­építés súlyponti területei Budaörs, Szigetszentminklós, Száz­halombatta, Dunakeszi, Szentendre, Budakeszi, Kerepestarcsa, Gyál, Diósd, Pilisvörösvár, Solymár, Budakalász, Pomáz, Érd és Dunaharaszti. * A lakásépítési terv a közlekedésfejlesztés számára összetett feladatot jelent:- fel kell tárni az újonnan beépülő területeket. A közúti és a tömegközlekedési hálózat, illetve az átalakuló hálózato­kon a közlekedés, különösen a kiemelt jelentőségű tömegköz­lekedés megfelelő üzeméről gondoskodni kell; HP 'bv

Next

/
Oldalképek
Tartalom