1979. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
5
l ► TISZTELT TANÁCS! ü % * Az egészségügyi ellátás milyensége, a szocialista társadalmakban meghatározott; része az életszinvohal politikának és minősége iránt nagy a lakosság érzékenysége. Ezért érthetően sok más szolgáltatásnál politikai szempontból is fontosabb. A lakosság egészségi állapotára a gazdasági, szociális és egészségügyi intézkedések együttesen hatnak. Mivel az egészség nem • csupán a betegség, vagy kóros állapot hiánya, hanem a testi, szellemi és szociális jólet állapota; elérése és megtartása, valamint visszaállitása igen széles körű tevékenységet is igényel. Államigazgatási rendszerűn!: nagy feladatot ró az egészségpolitikai célok megvalósitáoában a helyi tanácsi szerveire éc igy nancoalc földrajzi okok teszi indokolttá az országon belül - annak részeként - a főravos egészségügyi helyzetéről beszélni, hanem az a felelősség is, amely a Főváros lakosságának ellátásáért a tanácsi szervekre hárul. • • Azelmúlt három évtized alatt nagy mértékben javult az ország egészségügye, és dinamikusabban fejlődött, mint Budapest ellátása. Minőségileg más, mindenki számára hozzáférhető ellátási rendszer jött létre. A főváros egészségügyi helyzete alapjaiban megegyezik az ország egészével, csak bizonyos tendenciái: - jó és rossz irányban egyaránt - markánsabban jelentkeznek és nagyságrendjük miatt néha- néha minőségileg is mások. , Amikor az előterjesztés a főváros egészségügyi helyzetéről, gondjairól és a fejlesztés feladatairól szól, többről van szó, mint a tanácsi egészségigyi intézményekről és hálózatokról. Nem lehet és nem is szabad figyelmen lrivül hagyni sem az agglomerációs feladatokat, sem a fővárosban működő nem tanácsi üzemeltetésű egészség- f\ ügyi ellátást végző intézményeket és hálózatokat. v- A lakosság egészségi állapota nem tér el lényegében a hasonló > jellegű települések lakosságáétól, de korösszetétele miatt roszszabb az országos átlagnál. Öregedő tipusu. Az ország össznépes- ségében a 60 éven felüliek aránya 16,8 %, Budapesten 20,2 %. A nyugdij korhatár felettiek száma megközelíti a félmilliót. Részben a népesedéspolitikai intézkedések eredményeként az élve- születések száma Budapesten is jelentősen emelkedett. 1975-ben 16,0 %o élveszülött/ csúcsértéket ért el. A születések száma azóta folyamatosan csökken, 1978-ban 13,5 %o volt /28150 élveszülött/. ÜÉ r ■ I j A < ^■ I
