1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

188

► !- 4 Bár a közbiztonság helyzetét különösen érintő egyes erőszakos bűncselekmények összességükben csökkenő tendenciát mutatnak, sajnálatos módon ezek között lényegesen nem csökkent az élet elleni bűncselekmények száma, a rablásoké pedig jelentősen emelkedett.

\

Megjegyzendő viszont, hogy az élet elleni bűncselekményeknél - néhány kivételtől eltekintve - az esetek túlnyomó

! többségében nem előre -kitervelt módon, aljas indokból, vagy

nyereségvágyból történt elkövetésről van szó. A bűncselekményeket zömében indulati jellegű magatartással valósítják meg, az elkövetőket leginkább a gyűlölködés, a bosszú, házastársak, rokonok közötti családi kapcsolat megromlása, féltékenység, hirtelen harag stb. vezérli. Gyakori az elkövetők között az elme vagy idegbeteg személy is.

u

A rablás! cselekmények elszaporodásának elsődleges okát az alkoholizmus sajnálatos terjedésében kell keresni.

A rablást elkövetők közel 60 %-a ittas állapotban valósitja meg ezt a társadalomra kiemelkedően veszélyes bűncselekményt,

■

s az esetek többségében a sértettek is ittasak. A típusos

I •• te te

elkövetési mód az italboltokban, szórakozóhelyeken leitatott vagy ieittasodott személyek kifosztása. A rablást elkövetők általában züllött, lumpen elemek, igen sok közöttük a többszörösen büntetett visszaeső. Még sajnálatosabb, hogy sok a f fiatalabb korú felnőtt a rablásért felelősségre vontak között.

Uj jelenség ebben a büncselekménykategóriában a ha- zánkba látogató külföldiek által - nem egy esetben ugyancsak külföldiek sérelmére - történő elkövetések egyre emelkedő száma. A közelmúltban több ilyen szervezett módon, többek által elkövetett rablás miatt hoztak biróságaink példamutatóan szigorú Ítéletet.

A rablások számának növekedése igen kedvezőtlen hatás? m

_______________________________________________________________________ I

v ^^^A

i M -------------------------------------------*------------------— —-— -------