1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
291
\ I fii a lakáscserék hatékonyabb rendszerét és módszerét hogyan lehet elősegíteni. ( A feladatot szükség esetén külön szervezet létrehozásával, vagy a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat megerősítésével kívánjuk megoldani). 6,4 A tanácsi lakásgazdálkodás eredményesebb megvalósitasa, a meglévő lakásállomány jobb kihasználása • gyakorlati tapasztalataink szerint - a lakáselosztás és lakáshasználat központi szabályainak korszerűsítését is igényli. Következetesen érvényesíteni kell azt a helyes efvet, hogy egy személy ( család ) a lakáshasználat jogcímétől, a lakás tulajdoni viszonyaitól függetlenül csak egy lakással rendelkezzék. A megüresedő lakások jobb és igazságosabb újraelosztása érdekében felül kell vizsgálni a bérleti jogviszony folytatásának feltételeit, a bérlők rendelkezési jogát. Az érvényben levő jogszabályok alapján ugyanis széleskörű lehetősége van a lakások indokolatlan igény- bevételének, átjátszásának. ( Előfordul pl. : hogy 10 -16 éves, kiskorú, ónálló jövedelemmel nem rendelkező egyedülálló gyermekek részére kell lakást kiutalni). Meg kell akadályozni, hogy a társadalom tulajdonában álló lakás munka nélkül szerzett jóvedelem forrása legyen ). Lakások cseréje, értékesítése, esetenként többszázezer Ft-ért történik ). i ,-v ' V Mindezek figyelembevételével a lakáselosztás és gazdálkodás javításával kapcsolatos elgondolásainkat és saját hatáskörben megtehető intézkedéseinket még ez évben részletesen kidolgozzuk. * A Főváros 15 éves lakásépitési és telepitési tervkoncepciója a budapesti lakáshelyzet jelentős javítását tűzte ki Célul. Végrehajtásával a fővárosi lakásállomány nagysága megközelíti a családegységek várható számét. A lakosság nagyobb része az utóbbi 30 évben épült, magas felszereltségű, korszerű lakásban fog lakni. A régi épületállomány avult részének fokozatos bontása, a megmaradók felújítása és korszerűsítése javítja a lakosság ellátását és a lakásosszetétel minőségét. A lakáselosztás és gazdálkodás fejlesztése elősegíti az indokolt igények fokozatos kielégítését. A 100 lakásra jutó személyek száma 1990-re 300-ról 230 240-re csökken. Az egy szobára jutó személyek száma pedig megközelíti a távolabbi célkitűzésnek tekinthető szobánkénti ” 1 fő " értéket. J3Á