1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

281

! __________

■

\ '

. 7 •

*

V

2,6 A főváros lakásépitési koncepciója és lehetőségei több olyan követelményt és célt tartalmaznak, melyek a lakásberuházási költségeket - a termelői áraktól függetlenül is - befolyásolják. Ezek az országos átlagokhoz, de a vidéki városok várható lakásépitési kóltségszintjéliez képest is növelő hatásúak

A kedvezőtlen adottságok miatt jelentősen növekszik az alapkozmüvesités költsége. A többszintes építés es ezen belül a középmagas házgyári épületek száma és aránya nagyobb, mint a kedvezőbb koltségkihatásu 4 • 5 szintes épületeké. Növekvő mértékben jelentkezik a Budapesttől távol eső vidéki házgyárakból történő elemszállitás és szerelés többletköltsége Szabad területek hiánya miatt nagyobb a lakás és ipari szanálás. Számolni kell - elsősorban a rehabilitációs területeken • az épületek egyedi tervezésével, kivitelezésével. Főútvonalakon, az uj lakóházak földszintjén sok esetben nem lehet lakást kialakítani, ez a lakáskoltséget növeli.

A lakástelepitési lehetőségeink, számos kedvezőtlen adottság miatt, költségnövelést ellensúlyozó alternatívákat nem kínálnak. Figyelembe kell venni még azt is. hogy a fővárosban a felépítmény- jellegű létesítmények túlnyomó többsége, a viszonylag magas árszinten megvalósítható CLASP technológiával létesül majd. A felsoroltak azt igénylik, hogy a középtávú tervezést részletes és

J(V

gondos költségvizsgálatokkal alapozzuk meg.

3. A lakástelepités koncepciója.

I

A lakástelepitési koncepciót "Budapest és kornyéke általános városrendezési tervének" a 15 éves lakás- fejlesztés és lakástelepités szempontjából történő felülvizsgálatával támasztottuk alá. Ennek során három atternativában több mint 400,000 lakás telepitési lehetőségeit dolgoztuk fel. Választ kerestünk arra , hogy a fővárosi adottságok alapján, hosszabb távon hogyan fejleszthetők tovább a városrendezési elkép- ^ zelések, hogyan lehet a lakásépítést a leggazdaságosabban, legcélszerűbben megvalósítani.

Az elemzések nyilvánvalóvá tették, hogy ujabb beépítésre alkalmas szabad területek kijelölésére van szükség. Emellett a peremkerületi és belső városrészi rekonstrukció folytatását és egyes belső városrészek rehabilitációs átépítésének megkezdését is indokoltnak látjuk. Vizsgálataink arra is irányultak, hogy a különböző beépítésű területek kozott megfelelő arányokat alakítsunk ki, valamint hogy az épitési helyeket gazdasagi-müszaki és városfejlesztési szempontból a legoptimálisabban határozzuk meg. Ehhez elsősorban a közmű és kozlekedésellatas lehetőségeit mérlegeltük. A telepítési alternatívákat városszerkezeti és környezeti, környezetvédelmi szempontból is rangsoroltuk. Figyelembevettük, hogy az ipari üzemek közelségébe eső területi lehetőségeket csak korlátozottan használhatjuk lakásépítés céljára. Befolyásolta telepítési javaslatainkat az is. hogy előírások alapján a lakástelepités zoldterületigénye növekedett

234