1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
241
lő, de ugyanakkor szorongó érzés a főváros közlekedésének a jövőjéről számot adni. Nagyszerű, mert lezártunk egy munka- szakaszt, előterjeszthetjük terveinket, elgondolásainkat, javaslatainkat a főváros közlekedésének megjavítására. Ugyanakkor szorongó érzés, mert nagy felelősségű, a főváros lakosságát közvetlenül érintő politikai kérdésről van szó, és vajon helyesek-e elgondolásaink, helyes terveket terjesztettünk-e elő, miként fogadja ezeket a tanács? * Most is ebben a helyzetben vagyunk, mert ötéves kutató- és tervezőmunka, valamint széles körű egyeztetés u- tán terjeszthetjük elő Budapest nagy távlati közlekedésfejlesztési koncepcióját. Engedjék meg, hogy rövid szóbeli kiegészítésem kereében egy pillanatra visszaforgassam az idő , kerekét 20 esztendővel! 1960. december 16-án ugyancsak itt álltunk a tanácsülés előadói emelvényén, és egy nagyon szerény, de sok szakmai hittel készített anyagot terjesztettünk elő. Ennek az anyagnak ez volt a cime: "Jelentés a főváros közlekedésének helyzetéről és feladatairól." Az előterjesztés - véleményünk szerint - döntő jelentőségű volt a főváros közlekedése szempontjából. Akkor határozott úgy a tisztelt Tanács, hogy el kell késziteni a főváros részletes közlekedésfejlesztési tervét a főváros általános rendezési tervével összhangban. Ezen belül jóváhagyott a tanács néhány nagyon fontos alapelvet. Ezek közül csak egyet emlitek meg: a tömegközlekedés elsődlegességét. Ennek a tanácsülési határozatnak a nyomán készült el 1963-ban Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója, majd 1968-ban Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve, 2U — - — --------------\ - -0 - .
