1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

169

Kimenetele az erőviszonyok alakulásától függött, 3 ezt senki nem láthatta előre.

Ez a körülmény arra is figyelmeztet, hogy a 60 évvel ezelőtti történelmi események, intézkedések és tettek megitélése során 1919-et nem nézhetjük mai szemmel. Eseményei csak a kor ismeretének, mérlegelésének révén érthetők meg igazán.

Az első proletárforradalomra emlékezve itt, az új városházán felidéződik mindannyiunkban, hogy alig 2 héttel a forradalom győzelme után titkos szavazáson elsöprő többséggel választották meg a kerületi tanácsokat és a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsot, amelyet a népnyelv részvevőinek számáról Ötszázak Tanácsának nevezett*

E tanács egészen sajátos helyet foglalt el a Tanácsköztársa- ", 8ág rendszerében. A Tanácsok Országos Gyűlése csupán egyszer

ülésBaett. s mert igen sok és nagy jelentőségű országos ügyben kellett döntenie, a főváros életének intézésén túl ezt ia az ötszázaknak kellett vállalniok. Üléseiken gyakran jelen volt Kun Béla és a proletárállam sok más vezetője.

A főváros új vezetősége aggályoskodás nélkül, nagy lendülettel kezdett neki az akkori egymilliós városnak a háború idején dezorganizálódott gazdasági élete újjászervezéséhez.

’ Ez a vezetőség tette meg az el9Ő lépéseket az új szocialista

\

várospolitika megalapozásához.

Az élelmezési direktórium megszervezte az élelem beszerzését és elosztását, bevezette az igazságos fejadagrendszert. Külön gondoskodott a termelésben részt vevők ellátáséról. A vidékkel csereakcióba lépett,

A Munkástanács hangsúlyozta:

"Azt esszük meg, Elvtársaink, amit termelünk.

469

> - 6 4